Háromszor nagyobb az átlagbér Ausztriában, mint Magyaroszágon

A környező országokat nézve a magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb volt tavaly a régióban egy friss felmérés szerint.

  • Tornyos Kata

Idén év elején 14 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon, ennek ellenére a magyar bérek így is a régiós keresetek alsó harmadában vannak – írta meg a Népszava a Mazars adótanácsadó nemrégiben megjelent kelet-közép-európai adókalauza alapján.

A szűkebben vett régióban a magyar minimálbér a negyedik legalacsonyabb volt tavaly, úgyis, hogy már a megemelt decemberi 266 800 forintos bruttó minimálbért vették figyelembe. Ez átszámítva nettó 456 eurós magyar minimálbért eredményezett, ami a V4-országokkal összevetve a legkisebb összeg, tavaly Szlovákiában 526, Csehországban 666, Lengyelországban pedig 743 euró volt a legkisebb fizetés.

A szomszédos Ausztriában nincs egységes országos minimálbér, de a statisztikák szerint a legkisebb fizetés tavaly nettó 1843 euró volt, ami négyszerese magyarnak. A Mazars adatbázisa szerint tavaly novemberben Magyarországon az átlagbér versenyszférában bruttó 621 ezer forint volt – ez átszámítva nettó 1062 eurós fizetést jelentett, ami szűkebb régióban a ötödik legalacsonyabb adat. A régióban legmagasabb fizetések Ausztriában voltak, ott az átlag nettó 3253 euróra jött ki, ami több mint háromszorosa volt a nettó magyar átlagfizetésnek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.