Az Eurobarométer többek között kitért a fiatalok országhoz és a nemzethez való kötődésére is, és arra, hogy mitől tartanak a leginkább.
A hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérés alapján az emelkedő árak és a megélhetési költségek miatt aggódnak leginkább a 16 és 30 év közöttiek – vette észre a hvg.hu.
Az Eurobarométer ifjúsági felmérést az Ipsos végezte 2024. szeptember 25. és október 3. között az EU mind a 27 tagállamában. Összesen 25 863 16–30 év közötti fiatalt kérdeztek meg számítógéppel segített internetes interjúval, online panelek segítségével.
Aggodalmak és biztonságérzet
A válaszadók egyharmada úgy gondolja, hogy az EU-nak a következő öt évben a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra kellene a legtöbb figyelmet fordítania, de 31 százalékuk pedig úgy véli, hogy a gazdasági helyzet stabilizálásának és a munkahelyteremtésnek kell prioritást élveznie.
A magyar fiatalok még ennél is nagyobb arányban, összesen 43 százalékuk aggódik az árak és a megélhetés miatt, olvasható ki az adatokból.
Az EU védelmét és biztonságát a legmagasabb arányban Csehországban (36%), Lengyelországban (33%) és Észtországban (32%) tartják fontosnak. Magyarországon a legalacsonyabb ez a szám, összesen 13%. Ugyancsak nem nagyon érdekli a hazai fiatalokat a migráció, a válaszadóknak pedig csak a 11 százaléka tartja ezt lényegesnek. Ennél csak Romániában volt alacsonyabb adat (10 százalék).
Információforrások és média preferenciák
Ahogy azt említettük, a kérdőívben kitértek a fiatalok elsődleges információforrásaira is, ebből pedig kiderült, hogy a válaszadók 42 százaléka tájékozódik a közélettel és politikával kapcsolatban valamelyik közösségi média felületről. A televíziós hírek fogyasztása a második helyre csúszik (39%), ellenben a 25-30 évesek körében egy kifejezetten szembetűnő preferencia.
Magyarországon azonban a fiataloknak csak a 26 százaléka néz televíziót, és 32 százalékban támaszkodnak online hírportálokra, utóbbi egyébként hat százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.
Nem meglepő módon az európai fiatalok jelentős többsége az Instagram felületét használja a politikai és közéleti hírek megszerzésére (47%), utána közvetlen a TikTok követi 39 százalékkal. Ezzel szemben az X-et – ami korábban Twitter volt – összesen a fiatalok 21 százaléka használja.
Magyarország itt is kilóg a sorból. Hazánkban továbbra is a Facebook vezet, mint elsődleges hírszerzési forrás az interneten, összesen 55 százalékkal. Az EU-s átlag egyébként 27 százalék. Második helyen nálunk szintén a TikTok áll, viszont nálunk jóval magasabb átlag használja információ szerzésére (49%).
Dezinformációk, állhírek, tájékozottság
A kérdezett fiatalok jelentős többsége (76%) úgy gondolta, hogy korábban ki volt téve dezinformációnak és álhíreknek.
Kilenc EU-országban a válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „gyakran” vagy „nagyon gyakran” volt kitéve dezinformációnak, a legmagasabb arányban
Külön érdekesség, hogy Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a fiatalok a leginkább érzik magukat tájékozatlannak. A felmérés szerint a válaszadók 41 százaléka jelölte meg, hogy nem tud „nagyon sokat”, 16 százalékuk pedig azt, hogy „egyáltalán semmit” nem tud az ország kormányáról.
Kötődés az országhoz, nemzeti identitáshoz
A legtöbb tagállamban a kérdezettek legnagyobb átlaga ténylegesen az országához és a nemzeti identitásához kötődik. A legmagasabb arányt Ciprus esetében figyelték meg, ahol 57 százalék volt a pozitív visszajelzés. Ezt követte Finnország 49, Bulgária 45 és Horvátország 44 százalékkal.
Magyarországon ezzel szemben a válaszadók 24 százaléka válaszolt pozitívan arra, hogy elsődlegesen országához és nemzeti identitásához kötődik-e.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
