A fiatalok többsége tisztában van a közösségi média veszélyeivel, mégsem védekeznek aktívan ellene

Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására – tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) saját kutatását, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait figyelte meg.

A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a fiatalok többsége tisztában van az internet és a közösségi média veszélyeivel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel. Jelentős részük ennek a korosztálynak például nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.

A legtöbben a kockázatok közül

  • az online bántalmazást,
  • az adatlopást és az ezzel összefüggésbe hozható fiókfeltörést,
  • valamint a személyes adataikkal való visszaélést

találták a leginkább fenyegetőnek.

Ahogyan azt már előtte sok más, úgy az NMHH tanulmánya is rávilágított arra, hogy az online közösségi platformoknak jelentős idealizáló hatása van. Bár a digitális térben látott idealizált képek okozta megfelelési vágy a fiúkat is érinti, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.

„A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak”

- olvasható az NMHH közleményében.

Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a gyerekeket a tudatos médiafogyasztásra kellene ösztönözni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik.

A tanulmány azt is kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.