Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására – tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) saját kutatását, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait figyelte meg.
A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a fiatalok többsége tisztában van az internet és a közösségi média veszélyeivel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel. Jelentős részük ennek a korosztálynak például nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.
A legtöbben a kockázatok közül
találták a leginkább fenyegetőnek.
Ahogyan azt már előtte sok más, úgy az NMHH tanulmánya is rávilágított arra, hogy az online közösségi platformoknak jelentős idealizáló hatása van. Bár a digitális térben látott idealizált képek okozta megfelelési vágy a fiúkat is érinti, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.
„A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak”
- olvasható az NMHH közleményében.
Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a gyerekeket a tudatos médiafogyasztásra kellene ösztönözni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.