A fiatalok többsége tisztában van a közösségi média veszélyeivel, mégsem védekeznek aktívan ellene

Kisebb arányban, de a fiatal fiúkban is kialakulhat megfelelési vágy a közösségi média idealizált tartalmai miatt.

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására – tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) saját kutatását, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait figyelte meg.

A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a fiatalok többsége tisztában van az internet és a közösségi média veszélyeivel, mégsem foglalkoznak kellő mértékben a megelőzéssel. Jelentős részük ennek a korosztálynak például nem megfelelő módon vagy egyáltalán nem korlátozza a nyilvánosan elérhető személyes adatait.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a gyerekek a közösségi média egyik legnagyobb előnyének a másokkal való kapcsolattartás, az új információkhoz való könnyű és gyors hozzáférés, valamint a szórakozás lehetőségét tartották.

A legtöbben a kockázatok közül

  • az online bántalmazást,
  • az adatlopást és az ezzel összefüggésbe hozható fiókfeltörést,
  • valamint a személyes adataikkal való visszaélést

találták a leginkább fenyegetőnek.

Ahogyan azt már előtte sok más, úgy az NMHH tanulmánya is rávilágított arra, hogy az online közösségi platformoknak jelentős idealizáló hatása van. Bár a digitális térben látott idealizált képek okozta megfelelési vágy a fiúkat is érinti, a lányok mentális egészségére azonban a jelenség különösen nagy hatást gyakorol.

„A friss felmérések szerint a közösségi médiában látottak hatására a fiúk csaknem 18 százaléka, míg a lányok mintegy fele gondolta már magát kevésbé szépnek azokhoz a fiatalokhoz viszonyítva, akikkel a közösségimédia-felületeken találkoztak”

- olvasható az NMHH közleményében.

Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a gyerekeket a tudatos médiafogyasztásra kellene ösztönözni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közösségi oldalakon látott tartalmak gyakran nem a valóságot tükrözik.

A tanulmány azt is kiemeli, hogy fontos felvértezni a fiatalokat a szükséges információval, amellyel megtalálhatják a megfelelő egyensúlyt az online és offline világ között.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.