A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
A kormány szigorítana a státusztörvény tankönyvekkel foglalkozó passzusán, amelyet ha elfogadnak, akkor "a pedagógus a nevelő-oktató munka során kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvet, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédlet(et) használhasson".
Hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie, hiszen az ő felelőssége, hogy a szigorítás a gyakorlatban is megvalósuljon.
Tiltakozunk az ellen, hogy szakmai kritériumokon túl korlátozzák a tanórán használható tankönyvek, segédletek körét. Azt tartjuk célravezetőnek, hogy tanárok, ahogy eddig is, ezután is hiteles szakmai tudásuk alapján és az egyetemes alapértékek mentén tanítsanak.
- írta állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete, majd kitértek arra is, hogy a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak. Ezen kívül mindkét szervezet továbbra is kiáll a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett.
Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy szerinte az új típusú magyarérettségivel az oktatásirányítás tulajdonképpen elvette a diákoktól és a tanároktól azt, hogy a tanórákon legyen idejük szövegekkel foglalkozni, legyen szó akár szövegértésről, akár szövegalkotásról, vagyis a való életben is hasznosítható kompetenciák megszerzéséről.
Schiller ezután hozzátette, hogy az idő szűke és a rengeteg bemagolandó anyag miatt az órákon ugyanis nem szövegeket fognak olvasni, hanem szövegekről olvasnak majd és "adatokat bifláznak" a diákok, amire szerinte egy nem irodalommal foglalkozó embernek egyébként nincs szüksége.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
