Szigorítaná a kormány az órán használható tankönyveket, tiltakoznak a történelem-és a magyartanárok

A törvénymódosítás után az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.

A kormány szigorítana a státusztörvény tankönyvekkel foglalkozó passzusán, amelyet ha elfogadnak, akkor "a pedagógus a nevelő-oktató munka során kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvet, továbbá az Alaptörvényben, valamint a Nemzeti Alaptantervben szereplő érvényes értékeknek megfelelő tansegédlet(et) használhasson".

Hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie, hiszen az ő felelőssége, hogy a szigorítás a gyakorlatban is megvalósuljon.

Tiltakozunk az ellen, hogy szakmai kritériumokon túl korlátozzák a tanórán használható tankönyvek, segédletek körét. Azt tartjuk célravezetőnek, hogy tanárok, ahogy eddig is, ezután is hiteles szakmai tudásuk alapján és az egyetemes alapértékek mentén tanítsanak.

- írta állásfoglalásában a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete, majd kitértek arra is, hogy a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak. Ezen kívül mindkét szervezet továbbra is kiáll a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy szerinte az új típusú magyarérettségivel az oktatásirányítás tulajdonképpen elvette a diákoktól és a tanároktól azt, hogy a tanórákon legyen idejük szövegekkel foglalkozni, legyen szó akár szövegértésről, akár szövegalkotásról, vagyis a való életben is hasznosítható kompetenciák megszerzéséről.

Schiller ezután hozzátette, hogy az idő szűke és a rengeteg bemagolandó anyag miatt az órákon ugyanis nem szövegeket fognak olvasni, hanem szövegekről olvasnak majd és "adatokat bifláznak" a diákok, amire szerinte egy nem irodalommal foglalkozó embernek egyébként nincs szüksége.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.