„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.
Az elmúlt hetekben is előfordult, hogy egy-egy álláskereső pedagógus azért nem kapott munkát állami iskolában, mert tavaly ősszel nemet mondott a státusztörvénnyel áró új szerződésére. De akadt olyan is, akit egy iskolai állásinterjún az igazgató arról faggatott, részt vett-e korábban munkabeszüntetésben – a Népszava értesülései szerint.
„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ez a kérdés is elhangzott egy állásinterjún egy tanár elmondása szerint, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) osztotta meg tapasztalatait. A pedagógust végül nem vették fel. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a lapnak, hogy diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.
"Ez totálisan jogellenes, kifejezetten egy bosszúintézkedés, amire már többször felhívtuk a döntéshozók figyelmét"
– fogalmazott Nagy Erzsébet.
A lap megkereste a tankerületek felügyeletét ellátó Klebelsberg Központot (KK) is, akik azt írták, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, ahogy a jogszabályok alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak is. Ezért senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ugyanakkor a státusztörvényt korábban elutasító tanárok alkalmazásával kapcsolatban a KK is hasonló véleményen van, mint a tankerületi központok. Szerintük az érintettek maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt köznevelési intézményben dolgozni, ezért „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
