„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.
Az elmúlt hetekben is előfordult, hogy egy-egy álláskereső pedagógus azért nem kapott munkát állami iskolában, mert tavaly ősszel nemet mondott a státusztörvénnyel áró új szerződésére. De akadt olyan is, akit egy iskolai állásinterjún az igazgató arról faggatott, részt vett-e korábban munkabeszüntetésben – a Népszava értesülései szerint.
„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ez a kérdés is elhangzott egy állásinterjún egy tanár elmondása szerint, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) osztotta meg tapasztalatait. A pedagógust végül nem vették fel. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a lapnak, hogy diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.
"Ez totálisan jogellenes, kifejezetten egy bosszúintézkedés, amire már többször felhívtuk a döntéshozók figyelmét"
– fogalmazott Nagy Erzsébet.
A lap megkereste a tankerületek felügyeletét ellátó Klebelsberg Központot (KK) is, akik azt írták, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, ahogy a jogszabályok alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak is. Ezért senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ugyanakkor a státusztörvényt korábban elutasító tanárok alkalmazásával kapcsolatban a KK is hasonló véleményen van, mint a tankerületi központok. Szerintük az érintettek maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt köznevelési intézményben dolgozni, ezért „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
