Sorra utasítják el az állami iskolák azokat a tanárokat, akik nem írták alá a státusztörvényt

„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ilyen kérdéseket is kaphatnak egy állásinterjún a pedagógusok.

  • Tornyos Kata

Az elmúlt hetekben is előfordult, hogy egy-egy álláskereső pedagógus azért nem kapott munkát állami iskolában, mert tavaly ősszel nemet mondott a státusztörvénnyel áró új szerződésére. De akadt olyan is, akit egy iskolai állásinterjún az igazgató arról faggatott, részt vett-e korábban munkabeszüntetésben – a Népszava értesülései szerint.

„Sztrájkolt? Csak azért kérdezem, hogy lázadó típus-e” – többek között ez a kérdés is elhangzott egy állásinterjún egy tanár elmondása szerint, aki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) osztotta meg tapasztalatait. A pedagógust végül nem vették fel. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a lapnak, hogy diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt.

"Ez totálisan jogellenes, kifejezetten egy bosszúintézkedés, amire már többször felhívtuk a döntéshozók figyelmét"

– fogalmazott Nagy Erzsébet.

A lap megkereste a tankerületek felügyeletét ellátó Klebelsberg Központot (KK) is, akik azt írták, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, ahogy a jogszabályok alapján a pedagógusok sztrájkolhatnak is. Ezért senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ugyanakkor a státusztörvényt korábban elutasító tanárok alkalmazásával kapcsolatban a KK is hasonló véleményen van, mint a tankerületi központok. Szerintük az érintettek maguk döntöttek arról, hogy a továbbiakban nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt köznevelési intézményben dolgozni, ezért „felvették a végkielégítésüket és távoztak”.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.