Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.
A kedden elfogadott státusztörvényt vizsgálni fogja az Európai Bizottság, amint az – a részletszabályokkal együtt – megjelent a Magyar Közlönyben, értesült a Portfolio. Ugyanis, ahogyan arról már korábban többször is írtunk, több ponton, például az egyeztetések komolyan vételében, a munkaidőben, az átvezényelhetőség terén és az egyenlőtlen bérrendszer miatt is ütközhet az az uniós elvekkel.
Ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk, a testület több ponton is kritizálta a tervezetet még annak elfogadása előtt. A lap forrásai szerint a parlament elé beterjesztett – azóta kis mértékben módosított – változat hasonlít az uniós normák által elvártakhoz, de pont annyiban különbözik, hogy az oktatási dolgozók kiszolgáltatottságát növelje és az is kérdéses, hogy ilyen körülmények közt biztosíthatók-e a diákoknak az EU-s alapjogi chartában leírt oktatáshoz való megfelelő hozzáférésének elvei.
Korábban az Euronews is arról írt, Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke azt mondta: a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Ha arra jutnak, hogy ez szükséges, akár 6-9 hónapon belül újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, korábban a momentumos EP-képviselő Donáth Anna is tudni vélte, hogy ez várható, ha a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt a tervezet szerint fogadják el.
(Kiemelt kép: AFP)
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
