Brüsszelben már nagyon kíváncsiak a státusztörvény elfogadott szövegére

Aminek akár fél éven belül is újabb kötelezettségszegési eljárás lehet a vége.

  • Tarnay Kristóf

A kedden elfogadott státusztörvényt vizsgálni fogja az Európai Bizottság, amint az – a részletszabályokkal együtt – megjelent a Magyar Közlönyben, értesült a Portfolio. Ugyanis, ahogyan arról már korábban többször is írtunk, több ponton, például az egyeztetések komolyan vételében, a munkaidőben, az átvezényelhetőség terén és az egyenlőtlen bérrendszer miatt is ütközhet az az uniós elvekkel.

Ahogyan arról korábban szintén beszámoltunk, a testület több ponton is kritizálta a tervezetet még annak elfogadása előtt. A lap forrásai szerint a parlament elé beterjesztett – azóta kis mértékben módosított – változat hasonlít az uniós normák által elvártakhoz, de pont annyiban különbözik, hogy az oktatási dolgozók kiszolgáltatottságát növelje és az is kérdéses, hogy ilyen körülmények közt biztosíthatók-e a diákoknak az EU-s alapjogi chartában leírt oktatáshoz való megfelelő hozzáférésének elvei.

Korábban az Euronews is arról írt, Vera Jouróvá, az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke azt mondta: a Bizottság szeretné látni a legutolsó elfogadott szöveget. Ha arra jutnak, hogy ez szükséges, akár 6-9 hónapon belül újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen, korábban a momentumos EP-képviselő Donáth Anna is tudni vélte, hogy ez várható, ha a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt a tervezet szerint fogadják el.

(Kiemelt kép: AFP)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.