Mint arról kedden beszámoltunk, a kormány benyújtotta a parlament elé a régóta vitatott, számos tiltakozás és egy viszonylag hosszú, de több érdekképviselet szerint nem túl eredményes egyeztetési folyamat tárgyát is képező új státusztörvényt. A tervezet a pedagógusok új jogállását határozná meg a közalkalmazotti státusz helyett 2024 januárjától. Bár maga a törvény már idén július 15-től hatályba lépne, számos kivétellel, így maga a jogállás-váltás is csak jövő újévkor történne meg.

A belügy átfogó egyeztetéssorozatról ír

„A most beterjesztett változatban vannak olyan szövegrészek, melyeket eddig senki nem látott, legalábbis mi nem”

– írta a tervezetről lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke. Ahogy ugyanis tegnap kiderült, a május 16-i szakszervezeti egyeztetés úgy volt az utolsó, hogy az érdekvédők még nem tudták, egy frakciós és egy rövid határidővel összehívott szakértői egyeztetés még következik, de utána már be is nyújtják a törvényt. Hogy ezt miért nem kommunikálták az utolsó ilyen egyeztetésen a szakszervezetekkel, arra a kérdésünkre a Belügyminisztérium (BM) nem válaszolt, viszont azt írták lapunknak, szerintük

„az új pedagógus életpályáról szóló törvényjavaslatot átfogó egyeztetéssorozatot követően nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek”.

Mint lapunknak küldött válaszukban fogalmaznak, a „benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés és három, a pedagógusokkal, valamint egy, a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg”. Felidézik, hogy miután március 2-án közzétették a tervezetet, összesen 20-szor egyeztettek a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. „Az egyeztetések során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk – állítják.

A szakszervezetek azonban ezekről az egyeztetésekről rendre elég kritikus hangvétellel számoltak be, az utolsó alkalommal például azzal kezdve, hogy túl sok eredmény nem volt. Amikor a pártok meghívták szakértői delegáltnak az érdekképviseleteket, akkor találkozhattak ugyan Pintér Sándor belügyminiszterrel, de szót nem kaptak, másnap pedig aki rövid határidővel el tudott menni, már csak jóval alsóbb szintekről delegáltakkal beszélgethettek, akik számonkérték, hogy érzelem-motiváltak. A kritikájának – melyek közül több konkrétumra is rákérdeztünk – például gyakran hangot adó PDSZ-ről ugyanakkor a tárca válaszában azt írta, „sajnálattal látják”, hogy „továbbra is a baloldal politikai érdekeit szolgálja ahelyett, hogy a pedagógusok jelentős béremelését és szakmai megbecsülését megalapozó új életpályamodell mellé állna”. Ezt követően felhozták, hogy tíz alkalommal vehettek részt egyeztetésen, noha „a tárca becslése alapján a - taglétszámát nem auditáló - PDSZ a pedagógusok legfeljebb 1, azaz egy százalékát képviseli”.

Hogy pontosan hogyan született meg ez a becslés, azt nem részletezték, de jó eséllyel azért utalgattak erre, mert az új tervezet a szakszervezetektől elvárt, a jogkörei feltételeit adó reprezentativitási szabályokon is szigorít. Igaz, ezt a szót kiszedték és már nem a teljes foglalkoztatotti kör 10 százalékához kötik, hogy egyeztetni kelljen valakivel, hanem szakszervezetként ismerik el azokat is is, akiknek legalább a vármegyei vagy települési szinten fenntartott közoktatási intézményekben foglalkoztatottak létszámának tíz százalékát eléri a tagsága.

A PDSZ-nél meglepődtek több ponton

„A 2023. május 16-ai egyeztetésen egyértelműen, tételesen jeleztük minden egyes pontnál, hogy milyen módosításokat - szám szerint 34-et - tud a kormány befogadni, nem igaz tehát, hogy ne lett volna erről pontos visszajelzés a szakszervezetek felé”

– fogalmazott a tárca. Ahonnan korábban 45 pontot említettek, melyekben részben vagy teljesen sikerült konszenzusra jutni, de akkor szakszervezeti részről nem nagyon értették, ez hogyan jött ki pontosan. A nehézséget az okozza, hogy az érdekvédők elmondása alapján úgy terjesztették be a törvényjavaslatot, hogy előtte nem adták oda nekik szövegszerűen a változtatásokat, a módosításokról szóbeli ígéreteket kaptak. Márpedig most a PDSZ-nél azt mondják, számos ponton meglepetést okozott nekik a végül a parlament weboldalára felkerült változat.

„Csak július 1-től adnának visszamenőleg béremelést, akiknek egyáltalán adnának. Mindig januárról volt szó, ez így nem szerepelt a törvényben, de állandóan a kormányzati propagandában a januárt emlegették. Most viszont benne van ebben a tervezetben, hogy ez július 1-től járna, ez nem volt az egyeztetéseken”

– mondja lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja, aki állítja: ez a korábban általuk megismert változatokban így nem szerepelt. Ez azért érdekes, mert a Pintér által a pedagógusoknak a tervezetről elküldött levélben az szerepel, hogy a központi költségvetésből 2023. januárjától 10 százalékos pedagógus béremelést előlegeztek meg, tehát a januárt már csak erre a részre értik. Nagy hozzáteszi, arról sem volt szó, hogy idén december 10-ig kell csak kifizetni a júliustól novemberig tartó időszakra vonatkozó béremeléseket.

Tényleg százezrekkel nőhetnek a bérek

A szakszervezetis szerint, amit viszont eddig is tudtak, hogy a törvényszöveg önmagában nem garantálja a kormány által régóta lebegtetett és az uniós pénzekhez társított béremelést mindenkinek.

„A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését, amely akkor kezdődhet meg, ha Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat” – írta le most is kérdésünkre a tárca. Ugyanakkor Nagy elmondása alapján a törvényben „nagyon lent vannak” a bérsávok alsó határai. A jogszabály-tervezet ugyanis nagyon széles intervallumot határoz meg, amelyen belül az intézményvezetők honorálhatják a pluszmunkát végző pedagógusokat. Konkrétan a pedagógus minősítés egyes fokozatai alapján a bruttó bér a következőképpen alakulhat:

• Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg, de legalább 400 000 forint.
• pedagógus I. esetén 410 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,
• pedagógus II. esetén 430 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,
• mesterpedagógus esetén 520 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig,
• kutatótanár esetén 640 000 Ft-tól 1 470 000 Ft-ig terjedhet.

Ez megfelel annak a kormányzati ígéretnek, hogy aki „több erőfeszítést tesz”, illetve leszakadó településeken tanít, az valóban százezrekkel többet vihet haza, azonban az ehhez tartozó teljesítményértékelés részletei még nem ismertek. Az ugyanis Nagy Erzsébet elmondása alapján majd a végrehajtási rendeletben szerepel, ami a törvények gyakorlati értelmezését szokta segíteni. A PDSZ képviselője állítja, korábban azt az ígéretet kapták, hogy erről is lesz egyeztetés. Hogy ez miért nem így alakult, arra a kérdésünkre a BM nem válaszolt.

A javaslatban – mint a Telex kiemelte – annyi azért szerepel, hogy a havi illetmény alapja a szakmai gyakorlati idő, a végzettség, további, hasznosítható szakképesítés, idegennyelv-ismeret, az önkéntesen vállalt többletfeladatok – ideértve, ha a pedagógust több helyen is foglalkoztatják – a fenntartó vagy a miniszter általi elismerés, illetve a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege. Az új rendszer a gyakornokokra nem vonatkozna, az eddigi minősítés csak náluk maradna meg és ezáltal megszűnne a kötelező pedagógus önértékelés és a pedagógus tanfelügyelet.

„Az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja, melynek tartalmát Ön is megismerhette. A rendszert jelenleg teszteljük, a már rendelkezésre álló tapasztalatok alapján számos ponton egyszerűbbé, objektívabbá tettük. Mivel tisztában vagyunk vele, hogy a köznevelés rendszere számára ez jelentős szemléletbeli változást jelent, ezért a 2023/2024. tanévben és nevelési évben a teljesítményértékelésre a rendszer megismerése és elsajátítása érdekében következmények nélkül kerül sor” – írta az új bérrendszerről a tárcavezető a pedagógusoknak küldött levelében.

Ezen kívül arra is tudunk hagyatkozni, amit Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára korábban a parlamentben mondott: „Aki kevesebbet foglalkozik a leszakadó gyerekekkel, kap egy fizetést, de aki sokat foglalkozik, százezer forintokkal többet kereshet.” Hasonló példának azt hozta fel, ha valaki 22, illetve 26 órát dolgozik, elviszi vagy nem viszi el a diákokat versenyre, kirándulásra, vagy interaktívabb módon mutatja be a tananyagokat. A lap emellett megjegyzi, hogy míg a Pedagógus I. fokozat kétszeri sikertelen megszerzése eredményezi a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnését, a Pedagógus II-nél ilyen már nincs. A pályán töltött időhöz pedig már nem kapcsolódik fizetési kategória – hiszen oda tervezik a minősítési rendszert.

„Az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve” – olvasható Pintér levelében. Nagy szerint a beépítés valóban rendben van, viszont úgy, hogy már ezt is beleszámolják az alapbérbe, sokaknak szinte semmit nem kell emelni a bérén, hogy a felsorolt minimumösszeget elérje. Azon felül nem csak az a kérdés, hogy pontosan mi alapján fognak az igazgatók magasabb béreket megítélni, hanem az is, hogy lesz-e erre elegendő forrásuk – véli Nagy Erzsébet. „De, aki kap is béremelést, ő is lehet, hogy csak december 10-én kapja meg visszamenőleg a különbözetet” – teszi hozzá.

Rosszabbul járhat, aki elmegy

Mivel cikkünk írásáig 4964-en jelezték pedagógusok az aHang civil szervezet weboldalán, hogy ha életbe lép a státusztörvény – vagyis a jelenlegi állás szerint értelmezéstől függően jövő hónap közepétől vagy pedig a jövő év első napjától – megszüntetik a munkaviszonyukat, releváns kérdés, velük mi lesz ezután. Nagy Erzsébet állítja, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár többször is elmondta nekik, hogy ebben az esetben, ha olyan pedagógusokról van szó, akik a jelenlegi szabályok szerint még közalkalmazottak, akkor annak a jogállásnak a felmentési szabályai szerint szűnik meg a jogviszonyuk.

Ez a kérdés azért fontos, mert ez számos juttatással jár. A felmentési időre így jár a távolléti díj, ez 30 év közalkalmazotti jogviszony után például 8 havi bért jelent. Emellett, ha felmentéssel távozik, akkor szintén az így ledolgozott évek alapján legfeljebb 8 havi végkielégítés is jár – magyarázza. Ám a benyújtott törvénytervezet alapján az akár 16 havi bér helyett lényegesen kevesebbel mehet új munkahelyre, aki így dönt.

A tervezetbe – az átállásról szóló átmeneti rendelkezésekhez – egyhavi felmentési idő került bele, illetve maximum 3 havi végkielégítés. Abban az esetben pedig, ha valakit felmentenek, de végül 30 napon belül egy másik közoktatási intézményben dolgozik tovább, akkor az egyhavin felüli részét még vissza is kell fizetnie. „Ráadásul beemelték ide a szakképzést is, eddig szó nem volt arról, hogy ha valaki átmegy a szakképzésbe, annak a kifizetésekre hatása lesz, hiszen az már a Munka törvénykönyve alá tartozik” – teszi hozzá a PDSZ országos választmányi tagja, aki szerint ez sem így hangzott el korábban.

Főszabály szerint pedig azt tartalmazza a javaslat, hogy akit saját kérésére mentenek fel, annak végkielégítés nem is jár. (Igaz, ez jellemzően a piaci szférában is így működik.) Egyébként a maximális 8 havi végkielégítés itt is benn maradt, igaz a korábbi szöveghez képest a „havi illetményt” „távolléti díjra” módosították.

Ami kimaradt az egyeztetésekből

Nagy Erzsébet eljuttatta lapunknak azt az összesítését, amely szerint 23 olyan részlete is van a törvényjavaslatnak, melyről velük így, ebben a formában nem egyeztettek. Ilyen mások mellett például:

• hogy a munkáltató általi rendkívüli felmentés egyik okánál abból a szövegből, hogy „a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi”, a „jelentős mértékben” részt kihúzták,
• hogy kollektív szerződés legfeljebb négy hónapig terjedő munkaidőkeretet állapíthat meg,
• a szülői szabadság feltétele, hogy a jogviszony már egy éve fennálljon,
• hogy a gyakornok kategória minimális illetményét a kormány egy rendeletben írja elő (ők ugyanis még nem kerülnek be a teljesítményértékelésbe),
• hogy a helyettesítési óradíj egy külön rendeletbe fog bekerülni, melyet még nem ismernek,
• a jogviszony átalakulásáról szóló átmeneti szabályok,
• az új jogviszony elutasítása nem visszavonható,
• ahogyan magáról a januári váltásról sem.

Szerepel benne továbbá az is, hogy a jogviszony jogellenes rendkívüli megszüntetése esetén nem lehet kérni a pedagógus visszavételét. Nagy nem érti, miért nem, beszámolója szerint ezt kifogásolták is az egyeztetéseken, de hiába.

Lehet hosszabb a tanév és több a munkaidő

Természetesen nem csak azok a passzusok fontosak, amelyeket közben módosítottak, hanem azok is, amelyeket már korábban is lehetett ismerni, és maradtak is a szövegben. Ilyen a maximum egy hónappal meghosszabbítható tanév, melyről a tárcavezető a pedagógusoknak azt írta, ezt a tervezet csak akkor engedi, ha a tanév közben felmerülő el nem hárítható ok miatt a tanítás országosan lehetetlenné válik, és nem lehet biztosítani a 180 tanítási napot. „Ezt veszélyhelyzeti szabálynak tekintjük, közös reményünk, hogy alkalmazása nem lesz szükséges” – fogalmaz Pintér Sándor a levelében. A szakszervezetek viszont tartanak attól, hogy ezt esetleg nyomásgyakorlásra használnák, hogy így a sztrájk miatt a hőségben kell tanulnia a diákoknak.

Továbbra is benne maradt – szerepel a Telex cikkében –, hogy már az igazgató adja ki az éves munkatervet a tanítás nélküli munkanapokkal, nem „az iskola” készíti el, a nevelőtestületnek csupán a véleményét kérik ki. Ahogyan a pedagógiai programot is innentől kezdve az intézményvezető fogadhatja majd el, bár a nevelőtestület „véleményének kikérését” az ő „bevonásukra” módosították, az azonban maradt, hogy a fenntartó hagyja mindezt jóvá. Ahogyan a szervezeti és működési szabályzathoz és a pedagógiai programhoz is már csak a nevelők véleményét kell kikérni. Ezeket azért érte kritika szakszervezeti részről, mert szerintük ez a pedagógusok, a tantestületek és az intézmények jogait, ezzel az autonómiájukat korlátozná.

Korábban a pedagógusok munkaidejének 80 százaléka volt kötött, a benyújtott javaslatban ez a több részre osztott 40 óra 32 órányi részeként szerepel. Ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22-26 óra. A pedagógusok részben kötetlen munkarendben dolgoznak, részben általuk beosztva helyileg is, ha erről egyeztetnek a munkáltatóval. Az is a korábbi tervezettel azonos, hogy a napi nyolcórás munkaidőt meg lehet haladni maximum 12 óráig, hetente pedig 48 óra a plafon.

Felemás hozzáállás a túlórákhoz

A javaslatban „töblettanításnak” nevezett helyettesítés esetileg teljes munkaidő esetén 60 órában, részmunkaidőben ennek időarányos részéig végezhető. Ám, ha másképpen nem oldható meg, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határáig bármely okból, felső határának legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan elrendelhető többlettanítás. Vagyis több helyettesítés rendelhető el, mint eddig. Ráadásul bár korábban Rétvári közösségi oldalán arról írt, „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, ott ő csak azt ígérte meg, hogy a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.

Emellett a javaslatban – bár már nem hivatkoznak egy esetleges sztrájkra okként – benne maradt a diákok és a tanárok átvezénylése máshova. Erről a Pintér-levél egyrészt azt állítja, hogy most is elrendelhető, másrészt hangsúlyozza, hogy ezt már csak járáson belül lehet majd megtenni és kisgyerek nevelése vagy gondozás esetén csak az érintett hozzájárulásával. „Ilyen esetben a munkába járás költségeit téríteni kell, az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során pedig a munkáltató az esetleges többletterhet anyagilag is elismerheti” – szól erről a tájékoztató levél.

„Elismerheti? A többletmunkát nem bérdifferenciálással, és nem feltételes módban, hanem mindenkor és a béren kívül fizetett rendkívüli munkaidőként kell elismerni!”

– reagált erre weboldalán a PDSZ.

A tervezet visszahozza a fegyelmi eljárásokat, ami Pintér levele szerint a fokozatosság része, mert jelenleg „nincs lehetőség közbenső lépésre, súlyos jogsértés esetén csak az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény”. A szakszervezet szerint viszont ez fals. „Pintér Sándor szövegírója nem ismeri a törvényt, jelenleg nincs elbocsátás, azt 2012. július 1-jétől kivezették a közalkalmazotti törvényből, és most hoznák vissza. Ennyit a szakértelemről” – fogalmaztak honlapjukon.

További újdonság lehet, hogy a KRÉTA-rendszer „továbbfejlesztése” mellett Pintér levele alapján kötelező lesz az ügyfélkapu használata. A pedagógusok szabadsága egységesen 50 napra nő, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató. A munkaköröket továbbra is pályáztatni kell, beosztott pedagógusnál akkor lehet kivételt tenni, ha az igazgató javaslatára a fenntartó így dönt.

„Ez így van minden munkahelyen”

A polgári engedetlenségeket követően 15 nap helyett a tanév augusztus 1-ig lehetett valakit rendkívüli jelleggel felmenteni, ez kikerült és a tervezetben újra 15 nap szerepel, írja a lap. A felmentési idő pedig 2-8 hónap lesz. Ahogyan elvileg a saját eszközök megfigyelését is ejtették.

„Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen”

– írta erről kérdésünkre a Belügyminisztérium. A PDSZ szerint ugyanakkor ezzel az a gond, hogy a pedagógusok szülők és tanulók érzékeny adatait kezelik.

Ahogyan korábban megírtuk, abban is „engedett” a kormány, hogy a lemondási idő nem fél év, hanem – a próbaidővel azonos módon – három hónap lesz. Kötelező új szakképesítést továbbra sem írhatnak elő, a továbbképzési kötelesség határa 55 éves kor marad. Nem minden pozitívum, ami nem került bele a szövegbe, például, ahogyan korábban írtunk róla, az óvoda- és iskolapszichológusok minimális létszáma kimaradt a tervezetből. Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül a létszámuk csökkentése a kormányzati szándék, de eredményezheti ezt is.

Hogy végül elvárják-e, hogy a pedagógusok a munkaidejükön kívül se bírálják az oktatásügy helyzetét, arra nem adott egyértelmű választ a tárca. „A jogszabálytervezet egyetlen pontja sem korlátozza a szólásszabadságot. Ugyanakkor természetes, hogy a közszolgálati feladatellátás során bizonyos etikai szabályoknak meg kell felelni, ahogy ezeket állami, önkormányzati intézményekben dolgozók esetében az Etikai Kódex már régóta rögzíti” – fogalmaztak. A korábbi tervezet szakszervezeti összesítés szerint ezt úgy fogta meg, hogy nem szabad a közoktatásba vetett közbizalmat gyengíteni. Márpedig az alapelvek rész egyik passzusa úgy végződik, hogy a pedagógus

„hivatását akként végezze, hogy az általa nevelt és oktatott gyermekek, tanulók, a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjaivá válhassanak, és ennek eredményeképpen a köznevelésbe vetett közbizalom is erősödjék”.

(Kiemelt kép: Varga Viktor)