A pedagógusok átlagfizetésének emelésére fordítják az Európai Uniótól várt 800 milliárd forintot, ami 75 százalékos béremelést, azaz 800 ezer forintos átlagbért jelentene 2025-re – közölte Rétvári Bence, Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn az állami médiában, melyet az MTI idézett.

Rétvári azt mondta, hogy a költségvetésből januárban már megelőlegezték a tervezett időarányos béremelések 10 százalékát és amint megérkeznek az uniós források, akkor a különbözetet visszamenőleg kifizetik. A béremelésekre szánt 800 milliárdos konstrukció jelenleg a legnagyobb az Európai Unióban - folytatta az államtitkár. Majd 2030-ig hazai, 5600 milliárd forintos forrásból szeretnék fenntartani és ezzel a bérek értékét is megőrizni.

Szerinte a kormány mindent megtesz azért, hogy ezt a forrást odaadják a pedagógusoknak és az utaláshoz előírt minden feltételt teljesítették. Úgy látja, a státusztörvény se lehet akadálya a kifizetéseknek, mert annak az a lényege, hogy a pedagógusok saját jogállást kapjanak. Ez biztosíthatja, hogy aki többet és jobban dolgozik, azoknak magasabb fizetése legyen – fogalmazott az államtitkár. Az uniós kifogások ugyanakkor nem erre vonatkoznak, hanem, hogy az új jogviszony több ponton csorbítaná a pedagógusok jogait és mozgásterét.

A parlamentben is téma volt

Az Országgyűlés hétfői ülésén Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő azt mondta, pártjának „nem ördögtől való” egy hivatásrendi törvény, ha az nem rontja, hanem javítja a pedagóguspálya presztízsét. „A tanári fizetésemelést egy ilyen törvényhez kötni valótlan dolog, hiszen ezt bármikor megtehetnék” – utalt a politikus arra, hogy szakszervezeti vélemények szerint is összekötné a kormány a pedagógusok béremelését a vitatott új státusztörvény bevezetésével. „Brüsszelre mutogatni és onnét várni a bérek rendezését nem Klebelsberghez illő dolog” – fogalmazott, szerinte ugyanis a kultuszminiszter

„egy trianoni katasztrófát követően nem Párizsban kilincselt, hanem nemzeti erőforrásokat teremtett elő és abból virágoztatta fel a hazai oktatásügyet”.

Ander azt kérdezte a válaszadásra – Pintér Sándor helyett – kijelölt Rétvári Bence miniszterhelyettestől, hogyan fogja befolyásolni a pedagógus-pálya vonzerejét, ha a próbaidő akár duplája is lehet a mostaninak, a felmentési idő szabályainak változása miatt a nyugdíjba menők háromhavi illetménytől elesnek, a jubileumi jutalom „még szűkmarkúbb lesz”, lemondás esetén „még fél évre röghöz köthetnék a dolgozót”, szigorítják a rendkívüli felmentés szabályait. Illetve, ha több órás ingázásra kényszeríthetik a tanárokat, a rendelkezésre állási és -munkaidő 25-50 százalékkal nőhet, elrendelhető lesz vasárnapi munkavégzés, a 60 évesekre is kiterjesztik a továbbképzési kötelezettséget, a nevelőtestület már „csak a házirend ügyében dönthet”, óraadókból állhat majd egy tantestület fele, az érdekérvényesítést és a sztrájkjogot pedig „teljesen lehetetlenné teszik” – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus.

Rétvári Bence válaszát azzal kezdte, a március 2-án nyilvánosságra hozott tervezet még nincs a parlament előtt, tehát arról még csak nyilvános vita zajlik. „Több héten keresztül szakszervezetekkel, a köznevelési kerekasztallal, az Országos Köznevelési Tanáccsal, Pedagógus Karral – több körben, több szervezettel – egyeztettünk és egyeztetünk is, hiszen ebben a fázisban vagyunk” – fogalmazott, hozzátéve: másfél hónapja tart az egyeztetés és majd ennek eredményeképpen jön létre ennek a törvényjavaslatnak a végső szövege, amit a kormány – ha úgy dönt – beterjeszt a parlament elé. „Egy messze-messze megelőző fázisban vagyunk” – summázta. Ez bőven túlmutat azon, amit néhány napja lapunk kérdéseire válaszolt a Belügyminisztérium, hiszen akkor még csak azt erősítették meg: eltolódhat a státusztörvény júniusra tervezett bevezetése,

ugyanakkor az államtitkár mostani szavai szerint addig annak tartalma is változhat.

Majd azzal folytatta, hogy a javaslat két fontos iránya egy korábban itthon nem látott léptékű pedagógus-béremelés, illetve egy olyan elv, amely nem a végzettség – főiskola vagy egyetem – és a pályán eltöltött évek száma alapján dönt, hanem „nagyobb részt ad a bérből a teljesítményszempontoknak” és így kívánnak egy újfajta bértáblát létrehozni. Szerinte most ez egy ideális pillanat: amikor mindenkinek nő a fizetése radikálisan, akkor legyen egy új elv is benne, hogy akik többet dolgoznak és nagyobb teljesítményt tesznek le az asztalra, azoknak még nagyobb legyen az emelés.

Emellett Rétvári szerint ezzel a pályakezdőknek is nagyobb mértékben emelkedhet a jövedelme, hogy ne morzsolódjanak le. Ugyanis sokan, akik elvégzik a tanárszakot, nem ezt a pályát választják, vagy öt éven belül elhagyják ezt a pályát – ismert el az államtitkár. A konkrét passzusokra pedig azt felelte: „az ön által említett kifogások jó része olyan szabály, amit a Munka törvénykönyvéből emel át az új törvény” – mondta, amikor lejárt az ideje.

Ander viszonválaszában azt mondta, a szakszervezetek hiányolják a velük való érdemi egyeztetést. A törvénnyel pedig szerinte „cseléddé degradálják a pedagógusokat”. A fizetésemelésről a jobbikos politikus szerint helyesen beszél, „isten adja, hogy ez így történjen”, de úgy látja, mellette számos negatívum ezt zárójelbe teszi. Felidézte, hogy 4500-nál is többen jelezték, hogy otthagyják a pályát az elfogadás esetén. „Ez egy merénylet a magyar oktatás, a magyar versenyképesség és a magyar jövő ellen ebben a formájában” – fogalmazott Ander Balázs.

Rétvári ezt követően azzal folytatta, hogy ha a pedagógusok egy olyan törvényt kapnak, amely a jogállásukat önnállóan rendezi és nem besűríti sok más közalkalmazott közé, az már a megbecsülés egyik része. A másik pedig szerinte, hogy a teljesítményt akarják megbecsülni. „Önök ezt elutasítják, nem tudom, hogy miért” – fogalmazott.

„Aki kevesebbet foglalkozik a leszakadó gyerekekkel, kap egy fizetést, de aki sokat foglalkozik, százezer forintokkal többet kereshet”

– tette hozzá Rétvári. Hasonló példának azt hozta fel, ha valaki 22, illetve 26 órát dolgozik, elviszi vagy nem viszi el a diákokat versenyre, kirándulásra, vagy interaktívabb módon mutatja be a tananyagokat. „Ebben önöknek mi a sértő?” – mondta a politikus, szerinte a státusztörvény ugyanis erről szól.

Az értékelési rendszerről is vitáztak

A DK-s Barkóczi Balázs a parlamentben arról beszélt, a kormány azt ígérte: egyénre szabható szakmai értékelési rendszert dolgoznak ki a pedagógusoknak, de központilag meghatározott szempontok alapján zajlik a tanárok értékelése. Egyes szempontoknak ráadásul szerinte semmi köze a pedagógusok kompetenciáihoz. Ezért szerinte közoktatási szakértőkkel is meg kellett volna beszélni ezt a kérdést. „Hány embert akarnak még elüldözni az iskolákból?” – kérdezte. Rétvári Bence válaszában erre arról kezdett el beszélni, hogy „Gyurcsány Ferenc idején bocsátottak el pedagógusokat”, így vele kellene egyeztetnie a képviselőnek erről. A kérdésre érdemben azt válaszolta: először egy szűkebb körben nézik meg, hogyan működik a minősítési rendszer, ezért indították azt el néhány iskolában, és ha megvan a próba eredménye, széles körben is bevezetik.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)