Az egyik civil szervezet vezetője például hajnal egykor kapta meg, hogy kilencre várják. Így nem csoda, hogy hárman voltak ott összesen. Maruzsa delegáltjai rajtuk számonkérték, hogy túl élesen fogalmaztak a státusztörvényről, majd bólogattak, hogy talán ott lesznek egy következő egyeztetésen, ahova már mindenki el is tud menni.
A tegnapi, a Belügyminisztériumban tartott egyeztetés után, ahol az ellenzéki pártok meghívott szakértőkként pedagógus- és diákszervezetek tagjait vitték magukkal, akik felszólalási lehetőséget azonban nem kaptak, tegnap délután a tárca újabb egyeztetést kezdeményezett, ezúttal a civilekkel.
Ez nem volt teljesen előzmények nélküli, hiszen Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja a tegnapi egyeztetés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott Pintér Sándor belügyminiszterre, a jelenlevő DK-s képviselőre, illetve az Egységes Diákfront tagjára utalva: „Miután ő is érezte, hogy rendkívül kínos volt, hogy mikor Barkóczi Balázs megkérte Mihalics Lilit, hogy a diákok nevében beszéljen és ezt visszautasította, azt mondta, hogy akkor lenne egy újabb kör, egy szakértői egyeztetés, na, erre nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy ténylegesen lesz-e ilyen”.
Lett ilyen, méghozzá azonnal. A Civil Közoktatási Platform (CKP) közleménye szerint az érintettek szerda délután kaptak egy „át nem ruházható” meghívót másnap reggel kilenc órára. Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke az Eduline-nak azonban azt mondta,
ő hajnal 1 órakor kapta meg az erről szóló e-mailt, amire elvileg délután 4-ig kellett volna visszajeleznie.
Miután jelezte mindezt, elfogadták neki a visszajelzését, de így is hajnalban értesült arról, hogy aznap reggel lesz az egyeztetés. Amelyre ennek ellenére elment, ám elmondása alapján rajta kívül még Nagy Erzsébet és a Mi Hazánk szakértője volt csak ott. A CKP egyébként azt képviselte, hogy ezt nem szabad elfogadni, mert egy valós egyeztetés nem ilyen módon, előkészítés nélkül zajlik. Kérdés, hogy végül ki volt, aki szándékosan nem ment el és ki volt, akinek egyszerűen nem fért bele másnap az idejébe.
Mindenesetre a tárca sem képviseltette már magát olyan magas szinten, mint szerdán, amikor Pintér Sándor, illetve például Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is ott volt. A csütörtökin már ők nem vettek részt. Schermann elmondása alapján Urbán Ferenc Ábel, az Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettese, Madarász Hedvig és Lebanov József főosztályvezetők (legalábbis a korábban a közoktatást vezető humántárcánál még mindketten azok voltak) és Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese voltak a tárgyalópartnerek, mert őket delegálta Maruzsa.
„Nem így kellene beszélni a törvényről”
„Főként a státusztörvényhez várták az észrevételeinket. Több részletszabályozást is kifogásoltunk, például azt, hogyan nem ad előmeneteli pályát a tanároknak, hogyan nem jelent biztonságot vagy hogyan maradt benne, hogy a tanárok továbbra is átszállíthatók a járáson belül másik intézménybe és ez akár büntetésként is funkcionálhat, hisz nincs fellebbezési forma” – sorolta a diákmozgalom vezetője, miket adtak elő. Szerinte a teljesítményértékelési rendszer „katasztrófa”, hiszen az anyagiakkal ösztönzött fejlődési vállalások „a tanárokat rákényszerítené, hogy folyamatosan jobb jegyeket adjanak a diákoknak teljesítmény hiányában is, hogy jól nézzen ki a statisztikában”.
„Ezeket mi felvetettük, türelmesen végig hallgatták, majd közölték, hogy ezek érzelem-motiváltak és éles megfogalmazások voltak, és nem így kellene beszélni a törvénytervezetről, hogy minket csak az érzelmeink vezérelnek és nem hivatkozunk tényekre”
– idézi fel a reakciókat Schermann Fruzsina. Ezt elmondása szerint meglepetten hallgatták, hiszen Nagy Erzsébet például tételesen idézte a törvényt. A diák elmondása alapján rákérdezett a 16 ezres pedagógus-hiányra, illetve, hogy a törvény célja nem az-e, hogy vonzóvá tegye a választ. Mint mondja, erre azt a választ kapta, hogy ez a szám egy fikció, egy koholmány, ugyanis a tanárhiányt nem lehet megmérni, nincsenek rá hivatalos számok. A diákképviselő elmondása alapján a tárgyalók „letagadták”, hogy valahol szerdán Pintér rosszul beszélt a jogszabályi háttérről.
Újabb tárgyalásra hívták a tárcát
A CKP, a mai egyeztetés helyett egy „valós, érdemi, előkészített egyeztetésre” hívta meg Pintér Sándort „az oktatás legfontosabb kérdéseiről”. Ez alatt nyilvánosságra hozott levelük szerint egy olyan, „az oktatáshoz és problémáinak súlyosságához szükséges alapossággal és körültekintéssel előkészített” megbeszélést értenek, ahol az oktatás átfogó kérdéseiről lenne szó, nem a szerintük a problémákat súlyosbító és általuk is elutasított státusztörvényről. Az időpont kijelölésére a minisztert kérték meg.
Schermann azt mondja, ezt a felkérést tolmácsolták csütörtökön. „Indítványoztunk egy következő tárgyalást, ahol már tényleg mindenki ott tud lenni és nem az utolsó percben kell elintézni, többeknek más kötelezettsége is van” – mondja. Hozzátéve, remélik, ott konstruktív párbeszéd lesz, bár, ha „továbbra is hasonló stílusban állnak a megjegyzéseinkhez, akkor ez nehezen fog menni”. Lapunknak a diákmozgalom vezetője azt mondta, erre a jelenlevő delegáltak
bólogattak.
„Szóbeli megerősítést nem kaptunk, ez egy határozott talánt jelent” – summázza. Ő mindenesetre „őszintén reméli”, hogy elmennek. Azt mondja, neki egy ZH miatt el kellett jönnie előbb, de elmondása alapján, amikor 12 óra környékén beszéltünk vele, Nagy Erzsébet még benn lehetett a tárca épületében, folytatva a tárgyalást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
