A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete szerint a kormány komoly uniós nyomás alatt van, így belementek abba, hogy maximum három hónap lehet a tanárok felmondási ideje. A státusztörvény tervezete ugyan enyhül - de nem eléggé a szakszervezetek szerint.
Változott a kormány hozzáállása a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének keddi tájékoztatója szerint a státusztörvénnyel kapcsolatban. Totyik Tamás és Nagy Erzsébet azt követően állt ki koradélután a nyilvánosság elé, hogy a Belügyminisztérium épületében tárgyaltak a készülőben lévő törvényjavaslatról. „Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly nyomás alá helyezte az Európai Bizottság a magyar kormányt” – jelentette ki Totyik, a kormány viszont feltétlenül hozzá akar jutni az uniós forrásokhoz.
Totyik szerint a nyomásnak köszönhetően a kormány hajlandó volt belemenni bizonyos változtatásokba. Ilyen, hogy a közalkalmazotti törvény szabályozása alapján tudják majd elhagyni azok a tanárok a pályát, akik nem értenek egyet a státusztörvénnyel és így nem akarnak átlépni az új jogállásba. A másik pont pedig az, hogy
a felmondási időt három hónapban állapította meg a kormány. Ez azért fontos, mert korábban a belügy a távozást kizárólag fél év után, vagy az adott tanév végén engedélyezte volna.
Egyelőre komoly vita van a szakszervezetek jogaival kapcsolatban, Totyik beszámolója szerint pedig egyelőre arról sincs megállapodás a szakszervezetek és a kormány között, hogy a tanároknak hány órát kellene tanítania egy héten a státusztörvény elfogadása után.
A szakszervezetek beszámolója szerint egyelőre a kormány álláspontja az áthelyezhetőséggel kapcsolatban sem változott. Totyik azt mondta, távolsági korlátot tervez a belügy, amit járási szinten határoznának meg – de hogy pontosan hogyan, az egyelőre még nem világos.
Nagy Erzsébet a tájékoztatón arról beszélt, hogy Maruzsa Zoltánnak, a belügy közoktatásért felelős államtitkárának hamarosan az Európai Unió tisztségviselőivel kell megvitatnia a törvényjavaslatot. Nagy állítja, hogy az EU szerint új jogállási törvényre a pedagógusok esetében nincs szükség. A PDSZ vezetője szerint a nevelőtestületekből ezentúl kikerülnének a hittantanárok és azok a pedagógusok is, akik heti öt órát, vagy annál kevesebbet tartanak meg az iskolákban.
A státusztörvényről bővebben korábban itt írtunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
