Nem tudja ki, és mi alapján értékelte őt, viszont a dokumentumot nem hajlandó aláírni.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után egy héttel a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte: az általunk szemlézett poszt szövegéből kiderül, hogy az azt író tanár egy budapesti technikumban, vagyis szakképzési intézményben tanít – vagyis nem a belügy által előírt szempontok alapján értékelték a munkáját.
„Történelemtanár vagyok egy budapesti technikumban. Jelenleg GYED-en vagyok itthon egyéves kislányommal” – így kezdődik annak a tanárnak a bejegyzése a Miután Felmondtam, a közoktatást elhagyó tanárok beszámolóit összesítő oldalon, aki másfél éve ment el táppénzre, mégis értékelték a teljesítményét a belügy által előírt szempontok szerint.
A budapesti töritanár azt írta, hogy a legtöbb szempontra (így szakmai felkészültségére, pedagógia tervezésre, pedagógiai értékelésére, vagy együttműködési készségére és innovációs tevékenységére) mindössze két pontot kapott az adható maximális hatból – viszont hogy ki, és mi alapján pontozta őt, azt vele nem közölték. A pontszáma pedig nem csak azért érthetetlen szerinte, mert másfél éve nem tanít, hanem azért is, mert korábban pedagógus I. minősítést szerzett, osztályfőnök volt, érettségiztetett, valamint korrepetált és felkészített diákokat a felvételijükre. „Ez tényleg két pontot ér?” - tette fel a költői kérdést.
Az értékelőlapját, mint aláírandó dokumentumot hétfőn kapta meg ajánlott levélként, viszont elmondása szerint nem fogja azt visszaküldeni.
„Nem az fáj a legjobban, hogy a fizetésem később ennek köszönhetően továbbra sem lesz egekben, de ez az értékelés benne lesz az anyagomban úgy, hogy semmi valóságalapja nincs. Ennél megalázóbb helyzetbe aligha kerülhetnék” – írta levelében.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
