A státuszváltozásról Ander Balázs parlamenti képviselő tett fel írásbeli kérdést. Rétvári Bence válaszából kiderült; júliustól tényleg jöhet a korábban már emlegetett "köznevelési foglalkoztatotti jogviszony":
Júliustól tényleg eltörlik a tanárok közalkalmazotti státuszát - derül ki egy parlamenti irományból, amit az Index vett észre.
Március elején már mi is megírtuk, hogy egy belügyminisztériumi tervezet szerint új jogállást adna a pedagógusoknak a kormány, közfoglalkoztatotti jogviszony helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnének be, ami "a köznevelés működésének sajátosságaihoz igazodó, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező foglalkoztatási szabályozást teremt". Az előterjesztés többek között megváltoztatná a pedagógus-előmeneteli rendszert, sávos bérrendezést vezetnének be, és előtérbe helyeznék a teljesítményalapú besorolást is.
A státuszváltoztatással kapcsolatban Ander Balázs, a Jobbik parlamenti képviselője tett fel írásbeli kérdést Pintér Sándor belügyminiszternek, amiben többek között arról érdeklődött, mikortól számíthatnak erre a lépésre a köznevelési rendszer foglalkoztatottjai, kikérik-e erről a véleményüket, és ha igen, ezek mennyire befolyásolják majd a kormány döntéshozatalát.
A kérdésre hétfőn érkezett meg a válasz, amiben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt írja, az új státusz bevezetésével a kormánynak az a célja, hogy három különálló (a nemzeti köznevelésről szóló, a munka törvénykönyvéről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló) törvény helyett a pedagógusokra egy, "az ágazat sajátosságaihoz igazított saját törvény" vonatkozzon, továbbá javítsák „a köznevelés eredményességét és színvonalát”. Az államtitkár hozzátette; az új státusz értelmében megszűnne az a megkülönböztetés is, ami „az állami és az önkormányzati, valamint az egyházi és magánfenntartású intézményeknél dolgozó pedagógusok munkajogi jogállását eddig jellemezte (példája a jubileumi jutalom, mely az utóbbi körbe tartozó, munkaviszonyban álló pedagógusoknak korábban nem járt, a tervezet viszont egységesen tartalmazza)”. Ennek bevezetése 2023 júniusától léphet hatályba.
Rétvári Bence azt írta, ezzel kapcsolatban tekintettel vannak az unióval kötött, tanári bérek emelésével kapcsolatos megállapodásokra is, a tervezet társadalmi egyeztetése pedig már elindult, de tárgyalnak majd a szakszervezetekkel és érdekképviseletekkel is, továbbá az érintettek online is véleményezhetik. A vélemények feldolgozása folyamatban van, de "alapos mérlegelések tárgyát képezik majd a Kormány részéről".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
