Azonnali hatállyal buknak egy újabb uniós támogatást a modellváltó egyetemek

Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.

  • Tarnay Kristóf

Miközben az Erasmus-programok jövője továbbra is függőben van, újabb nemzetközi lehetőségektől esik el a hazai felsőoktatás alapítványi fenntartásba került része. „Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken” – írta Twitter-oldalán Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem adjunktusa.

A COST, azaz az Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség. Ez úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.

Mivel ezt is a felfüggesztett Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, a hír tulajdonképpen nem meglepő – összegez a hvg.hu. Tavaly decemberben ugyanis az EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek: az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyrészt, mert nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Spengler Gabriella, az SZTE Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának témavezetője egy hosszabb erről szóló tájékoztatót is megosztott. Ez alapján július 4-től – azaz keddtől – ki vannak zárva a COST Akciókból a magyarországi alapítványi egyetemek, és az azokhoz köthető személyek, ráadásul ez vonatkozik már folyamatban lévő Akciókra is.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Gorodenkoff Productions)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.