Azonnali hatállyal buknak egy újabb uniós támogatást a modellváltó egyetemek

Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.

  • Tarnay Kristóf

Miközben az Erasmus-programok jövője továbbra is függőben van, újabb nemzetközi lehetőségektől esik el a hazai felsőoktatás alapítványi fenntartásba került része. „Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken” – írta Twitter-oldalán Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem adjunktusa.

A COST, azaz az Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség. Ez úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.

Mivel ezt is a felfüggesztett Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, a hír tulajdonképpen nem meglepő – összegez a hvg.hu. Tavaly decemberben ugyanis az EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek: az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyrészt, mert nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Spengler Gabriella, az SZTE Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának témavezetője egy hosszabb erről szóló tájékoztatót is megosztott. Ez alapján július 4-től – azaz keddtől – ki vannak zárva a COST Akciókból a magyarországi alapítványi egyetemek, és az azokhoz köthető személyek, ráadásul ez vonatkozik már folyamatban lévő Akciókra is.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Gorodenkoff Productions)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.