Azonnali hatállyal buknak egy újabb uniós támogatást a modellváltó egyetemek

Egy fél évszázada működő kutatási finanszírozási ügynökség, a COST pénzeiből sem érkezhetnek a magyar felsőoktatás nagy részébe.

  • Tarnay Kristóf

Miközben az Erasmus-programok jövője továbbra is függőben van, újabb nemzetközi lehetőségektől esik el a hazai felsőoktatás alapítványi fenntartásba került része. „Az Erasmus és Horizont után a COST Akció pályázatok is mehetnek a levesbe az alapítványi egyetemeken” – írta Twitter-oldalán Kemenesi Gábor, a pécsi egyetem adjunktusa.

A COST, azaz az Európai együttműködés a tudományos és műszaki kutatások területén egy ötven éve működő, kutatási és innovációs hálózatok számára létrehozott finanszírozási ügynökség. Ez úgynevezett „Akciókon” keresztül igyekszik összekapcsolni kutatási kezdeményezéseket Európa-szerte. Ezekben a négy évre összeálló, interdiszciplináris kutatásokban nemcsak egyetemi kutatók, vállalkozások és egyéb intézmények is részt vehetnek.

Mivel ezt is a felfüggesztett Horizont Európa kutatási programból finanszírozzák, a hír tulajdonképpen nem meglepő – összegez a hvg.hu. Tavaly decemberben ugyanis az EU pénzügyminiszterei úgy döntöttek: az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyrészt, mert nem tartják elég átláthatónak a modellváltáson átesett egyetemeket és kifogásolják az alapítványokban ülő aktív politikusokat.

Spengler Gabriella, az SZTE Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolájának témavezetője egy hosszabb erről szóló tájékoztatót is megosztott. Ez alapján július 4-től – azaz keddtől – ki vannak zárva a COST Akciókból a magyarországi alapítványi egyetemek, és az azokhoz köthető személyek, ráadásul ez vonatkozik már folyamatban lévő Akciókra is.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / Gorodenkoff Productions)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.