Elutasította a Debreceni Egyetem keresetét az EU Bírósága, továbbra sincs megoldás az Erasmus-ügyben

Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.

  • Székács Linda

Nem sikerült elérnie a Debreceni Egyetemnek, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) azonnali hatállyal elrendelje az alapítványi egyetemek Erasmus plusz csereprogramból történő kizárásának felfüggesztését - számolt be róla a Népszava.

Korábban már mi is megírtuk, hogy hat alapítványi formában működő egyetem májusban beperelte az Európai Bizottságot (EB), amiért az januárban összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta az alapítványi intézményeket az uniós csereprogramokból. A Debreceni Egyetem kérte a döntés azonnali felfüggesztését is, ezt azonban az Európai Unió Bizottsága elutasította, a perben csak másfél év múlva születhet ítélet.

Továbbra sincs megegyezés

Bár vészesen közeleg az a júliusi határidő, amíg a kormánynak és az Európai Bizottságnak meg kell egyeznie ahhoz, hogy uniós támogatásokból indulhassanak el a cserepogramok, a Népszava információi szerint a felek között még mindig nincs megegyezés.

Feltételes egyezségek vannak, megállapodás viszont továbbra sincs többek között arról sem, a kuratóriumi tagságra pályázókat milyen feltételek alapján kellene kiválasztani.

A magyar kormány az Állami Számvevőszékre bízná a kritériumok kidolgozását és számonkérését, ezt viszont az Európai Bizottság egyelőre nem fogadná el. Pedig amíg nem sikerül megegyezni erről, addig a kuratóriumi tagok mandátumának időtartama és a türelmi idő hossza is nyitott kérdés marad, ezek nélkül pedig nem születhet meg az a szerződés sem, ami újra lehetővé teszi, hogy az alapítványi egyetemek hallgatói és kutatói uniós forásokból vehessenek részt a külföldi csereprogramokban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.