Hat magyar alapítványi egyetem pert indított az uniós források befagyasztása miatt

Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.

  • Tarnay Kristóf

Hat magyar - a vitatott modellváltáson átesett, mára alapítványi fenntartású - egyetem az Európai Uniós Bíróságához fordult az Európai Bizottság által felfüggesztett források ügyében, írta meg a The Higher Education szaklap alapján a G7. A Bizottság ugyanis megtiltotta tavaly decemberben, hogy az alapítványi egyetemekkel uniós források kifizetéséről szerződjenek, mert ezeknél látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.

Ez nem csak azt eredményezi, hogy a más egyetemekkel közös kutatásokban csak saját vagy kormányzati pénzből vehetnek részt, de a hallgatóik az Erasmus-programból is kiszorultak. (Ehelyett a kormány egy másik csereprogramot erősítene.)

A jogi panaszt tevő intézmények közt szerepel a Semmelweis Egyetem is, amely egy márciusi beadványában a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg. Állítva: az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. A pert kezdeményező egy másik intézmény, a Debreceni Egyetem a szaklapnak azt írta: szerintük a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye”. A tét nagy: ez a két felsőoktatási intézmény a Horizont programban 2014 és 2020 között több mint 6 és 4 millió euróhoz jutott hozzá.

A bíróság azt közölte, az eseteket összevonva tárgyalhatják, ítéletet pedig 18 hónap, azaz több, mint egy év múlva hozhatnak. A kormány ennél hamarabb szeretne megállapodni a forrásokról, bár ígérete ellenére április második felében nem terjesztett a parlament elé a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?