Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Hat magyar - a vitatott modellváltáson átesett, mára alapítványi fenntartású - egyetem az Európai Uniós Bíróságához fordult az Európai Bizottság által felfüggesztett források ügyében, írta meg a The Higher Education szaklap alapján a G7. A Bizottság ugyanis megtiltotta tavaly decemberben, hogy az alapítványi egyetemekkel uniós források kifizetéséről szerződjenek, mert ezeknél látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Ez nem csak azt eredményezi, hogy a más egyetemekkel közös kutatásokban csak saját vagy kormányzati pénzből vehetnek részt, de a hallgatóik az Erasmus-programból is kiszorultak. (Ehelyett a kormány egy másik csereprogramot erősítene.)
A jogi panaszt tevő intézmények közt szerepel a Semmelweis Egyetem is, amely egy márciusi beadványában a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg. Állítva: az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. A pert kezdeményező egy másik intézmény, a Debreceni Egyetem a szaklapnak azt írta: szerintük a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye”. A tét nagy: ez a két felsőoktatási intézmény a Horizont programban 2014 és 2020 között több mint 6 és 4 millió euróhoz jutott hozzá.
A bíróság azt közölte, az eseteket összevonva tárgyalhatják, ítéletet pedig 18 hónap, azaz több, mint egy év múlva hozhatnak. A kormány ennél hamarabb szeretne megállapodni a forrásokról, bár ígérete ellenére április második felében nem terjesztett a parlament elé a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.