Szerintük az egyetemi döntéshozatal ugyanis független az átszervezések után felállt alapítványi kuratóriumoktól. Ítéletre azonban több, mint egy évet kell várni.
Hat magyar - a vitatott modellváltáson átesett, mára alapítványi fenntartású - egyetem az Európai Uniós Bíróságához fordult az Európai Bizottság által felfüggesztett források ügyében, írta meg a The Higher Education szaklap alapján a G7. A Bizottság ugyanis megtiltotta tavaly decemberben, hogy az alapítványi egyetemekkel uniós források kifizetéséről szerződjenek, mert ezeknél látta biztosítottnak az intézmények autonómiáját és transzparenciáját.
Ez nem csak azt eredményezi, hogy a más egyetemekkel közös kutatásokban csak saját vagy kormányzati pénzből vehetnek részt, de a hallgatóik az Erasmus-programból is kiszorultak. (Ehelyett a kormány egy másik csereprogramot erősítene.)
A jogi panaszt tevő intézmények közt szerepel a Semmelweis Egyetem is, amely egy márciusi beadványában a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg. Állítva: az egyetemi döntéshozatal – így az EU-forrásokról szóló döntések is – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. A pert kezdeményező egy másik intézmény, a Debreceni Egyetem a szaklapnak azt írta: szerintük a bizottsági döntés szembemegy az európai alapértékekkel, és „politikai háború eredménye”. A tét nagy: ez a két felsőoktatási intézmény a Horizont programban 2014 és 2020 között több mint 6 és 4 millió euróhoz jutott hozzá.
A bíróság azt közölte, az eseteket összevonva tárgyalhatják, ítéletet pedig 18 hónap, azaz több, mint egy év múlva hozhatnak. A kormány ennél hamarabb szeretne megállapodni a forrásokról, bár ígérete ellenére április második felében nem terjesztett a parlament elé a vagyonkezelő alapítványok szabályozásáról szóló törvénymódosítást.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
