Aggódik az EB költségvetési biztosa a továbbra is megoldatlan Erasmus-ügy miatt

Január óta megoldatlan az alapítványi egyetemeket érintő uniós források körüli botrány. A kormány korábbi intézkedései nem felelnek meg az Európai Bizottság feltételének, további intézkedésekre pedig egyelőre nem mutatnak hajlandóságot.

  • Székács Linda

Aggodalmát fejezte ki Johannes Hahn, az Európai Bizottság (EB) költségvetési biztosa, aki nem érti, miért nem hozza meg a magyar kormány a zárolt uniós támogatások felszabadításához szükséges lépéseket - írja a Népszava.

Rendkívül aggódom amiatt, hogy kifutunk az időből és a magyar diákok kimaradnak az Erasmus program következő, téli szemeszteréből

- árulta el az uniós biztos a lap brüsszeli tudósítójának. Hahn szerint ugyanis ha május elejéig nem születnek meg a probléma feloldásához szükséges szabályok, veszélybe kerül a modellváltó egyetemek tanárainak és hallgatóinak részvétele a külföldi csereprogramban, hiszen a szabályokat az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek két hónapon belül jóvá kellene hagyniuk a program őszi elindulásához.

Hahn egyébként május 2-án Budapestre érkezik, a problémát pedig várhatóan felhozza majd a tárgyalásain is.

Az Erasmus-ügyről korábban már többször is írtunk; itt olvashattok róla bővebben:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.