Minimálisan enyhítették a státusztörvény tervezetét

A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.

  • Székács Linda

Nem számottevően, de enyhítették a státusztörvény tervezetét, amit várhatóan a jövő hét folyamán tárgyal a parlament - írta meg szerdán a hvg.hu.

A lap szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormánypárti tagok javaslatára enyhített a törvény kötelező áthelyezésre vonatkozó részén.

A törvénytervezetben korábban az szerepelt, hogy a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek. Kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő tanárok kaptak engedményt, később azonban ezt kibővítették azokra a pedagógusokra, akik alsó tagozatos gyereket nevelnek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ezzel kapcsolatban a lapunknak akkor azt mondta, hogy a törvény ezen pontja azért is problémás, mert, bár a fővárosban egy tankerületen belül nincsenek olyan nagy távolságok, vidéken akár több órára is lehetnek egymástól az azonos tankerülethez tartozó intézmények.

Az enyhítésben ugyanakkor most az szerepel, hogy csak akkor lehet egy tanárt a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába helyezni, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező - írja a HVG, hozzátéve, hogy ugyanakkor az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít bele, vagy a következő buszra, vonatra történő, akár többórás várakozás is.

Ezen kívül a törvényalkotási bizottság csütörtökön egy 250 pontos módosító csomagot fogadott el, ezek viszont többnyire technikai jellegű kérdések, kivételt csupán a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók emelt összegű illetménye képez. A szakszervezetek által leginkább kifogásolt pontok viszont ezúttal sem változnak, véleményüket nem veszik figyelembe, melyet az is bizonyít, hogy Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta: nem lehet kizárólag egy érintett szakma képviselőinek véleményére alapozni egy törvényt.

 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.