A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.
Nem számottevően, de enyhítették a státusztörvény tervezetét, amit várhatóan a jövő hét folyamán tárgyal a parlament - írta meg szerdán a hvg.hu.
A lap szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormánypárti tagok javaslatára enyhített a törvény kötelező áthelyezésre vonatkozó részén.
A törvénytervezetben korábban az szerepelt, hogy a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek. Kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő tanárok kaptak engedményt, később azonban ezt kibővítették azokra a pedagógusokra, akik alsó tagozatos gyereket nevelnek.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ezzel kapcsolatban a lapunknak akkor azt mondta, hogy a törvény ezen pontja azért is problémás, mert, bár a fővárosban egy tankerületen belül nincsenek olyan nagy távolságok, vidéken akár több órára is lehetnek egymástól az azonos tankerülethez tartozó intézmények.
Az enyhítésben ugyanakkor most az szerepel, hogy csak akkor lehet egy tanárt a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába helyezni, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező - írja a HVG, hozzátéve, hogy ugyanakkor az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít bele, vagy a következő buszra, vonatra történő, akár többórás várakozás is.Ezen kívül a törvényalkotási bizottság csütörtökön egy 250 pontos módosító csomagot fogadott el, ezek viszont többnyire technikai jellegű kérdések, kivételt csupán a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók emelt összegű illetménye képez. A szakszervezetek által leginkább kifogásolt pontok viszont ezúttal sem változnak, véleményüket nem veszik figyelembe, melyet az is bizonyít, hogy Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta: nem lehet kizárólag egy érintett szakma képviselőinek véleményére alapozni egy törvényt.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
