Minimálisan enyhítették a státusztörvény tervezetét

A leginkább kifogásolt pontok azonban továbbra is szerepelnek benne.

  • Székács Linda

Nem számottevően, de enyhítették a státusztörvény tervezetét, amit várhatóan a jövő hét folyamán tárgyal a parlament - írta meg szerdán a hvg.hu.

A lap szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a kormánypárti tagok javaslatára enyhített a törvény kötelező áthelyezésre vonatkozó részén.

A törvénytervezetben korábban az szerepelt, hogy a tankerületen belül a pedagógusok bármikor másik intézménybe helyezhetőek. Kezdetben csak a 3 év alatti gyereket nevelő tanárok kaptak engedményt, később azonban ezt kibővítették azokra a pedagógusokra, akik alsó tagozatos gyereket nevelnek.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja ezzel kapcsolatban a lapunknak akkor azt mondta, hogy a törvény ezen pontja azért is problémás, mert, bár a fővárosban egy tankerületen belül nincsenek olyan nagy távolságok, vidéken akár több órára is lehetnek egymástól az azonos tankerülethez tartozó intézmények.

Az enyhítésben ugyanakkor most az szerepel, hogy csak akkor lehet egy tanárt a beleegyezése nélkül is a félév végéig más iskolába helyezni, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező - írja a HVG, hozzátéve, hogy ugyanakkor az nem derül ki a szövegből, hogy a három órába kizárólag az utazás ideje számít bele, vagy a következő buszra, vonatra történő, akár többórás várakozás is.

Ezen kívül a törvényalkotási bizottság csütörtökön egy 250 pontos módosító csomagot fogadott el, ezek viszont többnyire technikai jellegű kérdések, kivételt csupán a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók emelt összegű illetménye képez. A szakszervezetek által leginkább kifogásolt pontok viszont ezúttal sem változnak, véleményüket nem veszik figyelembe, melyet az is bizonyít, hogy Felkai László, a Belügyminisztérium államtitkára korábban azt mondta: nem lehet kizárólag egy érintett szakma képviselőinek véleményére alapozni egy törvényt.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.