Múlt héten éjszakába nyúlóan tárgyaltak a státusztörvényről az országgyűlési képviselők a parlamentben, de nem közeledtek az álláspontok. Hétfőn pedig ismét összeült a tanári szakszervezetek képviselőivel Maruzsa Zoltán, de ez a tárgyalás is eredménytelenül zárult. Viszont az uniós forrásokat is befolyásolható Európai Bizottság által közölt javaslatokat már nyitottabban kezeli a kormány.
Tegnap írtunk arról, hogy négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság:
Fontos, hogyan reagál a kormány a kritikákra, hiszen a státusztörvény végleges állapota is befolyásolhatja az uniós források folyósítását. „A kormány nyitott minden ésszerű, szakmai alapon álló javaslat megfontolására. Ez természetesen vonatkozik a pedagógusok másik intézményben történő átmeneti munkavégzésével kapcsolatos javaslatokra is” - közölte az atv.hu-val a Pintér Sándor vezette belügyi tárca.
Azt is elmondták, hogy 800 ezer forintra emelkedik a pedagógusok átlagkeresete, 10 hét szabadságot kapnak és heti 24 órát kell tanítaniuk, ez utóbbi az Európai Bizottság javaslata.
Az ATV kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, július 7-ig mindenképp eldől, megszavazza-e a státusztörvényt a parlament, vagy sem.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
