Jelentős módosításokat sürget az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében

Négy pontban is kifogásolja a státusztörvény jelenlegi tervezetét az Európai Bizottság. Egy kormányzati tisztviselő szerint már dolgoznak a problémák megoldásán.

  • Székács Linda

Négy fontos pontban is módosításokat javasol az Európai Bizottság a státusztörvény tervezetében - számolt be róla a Népszava.

Egy a lapnak nyilatkozó, a tárgyalásokra rálátó magyar kormányzati tisztviselő szerint a Bizottság a magyar kormány "több lépését is üdvözölte", legfőképp az eddig végrehajtott módosításokat, valamint a szakmai egyeztetéseket, néhány pontban azonban még mindig kifogásolják a benyújtott törvénytervezetet.

Májusban két magas szintű egyeztetés is volt az Európai Bizottság képviselőivel az új pedagógus jogállási törvénnyel kapcsolatban Brüsszelben, de Budapesten is tárgyaltak. A kifogásolt pontok között négy olyan elem van, ami igazán lényeges, mégpedig a

  • szakszervezetekkel történő egyeztetési kötelezettség
  • a heti 22-26 órás munkaidő kérdésére
  • a sávos bérrendszer, valamint
  • a pedagógusok áthelyezhetősége.
A megkérdezett tisztviselő úgy látja, a szakszervezeti egyeztetések kérdése elfogadható lehet a kormány számára, itt ugyanis mindössze annyit kérnek, hogy - bár a kormány csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek, amiknek a taglétszáma lefedi a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát - a legnagyobb taglétszámmal rendelkező szervezettel akkor is tárgyaljanak, ha ez a szám nincs meg.
A második pont, vagyis 22-26 órás munkaidő kérdése már megoldás alatt van, hiszen a kormány 24 órában maximalizálná a pedagógusok kötelező óraszámát - ezzel viszont elégedetlenek a szakszervezetek. A sávos bérrendszerrel kapcsolatban pedig ugyanazt a problémát, vagyis a bérszakadék kérdését vetették fel, amit korábban már a szakszervezetek is jeleztek. A tervezet szerint ugyanis a Pedagógus I. kategóriába tartozó tanárok fizetése bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet attól függően, hogy hogyan értékelik a teljesítményüket. A Bizottság ezzel kapcsolatban azt a meglátást tette, hogy a sávok túl szélesek, a teljesítményértékeléshez pedig még több, objektív szempontra lenne szükség.

A megkérdezett tisztviselő szerint ezzel a kérdéssel a kormány jelenleg is foglalkozik, majd azt is hozzátette, hogy azok a pedagógusok, akiknek a jelenlegi bére nem éri el a törvénytervezetben rögzített bérsávok alsó határát, már idén nyáron számíthatnak bérkorrekcióra.
A pedagógusok áthelyezhetőségének kérdésével kapcsolatban pedig a Bizottság azt szeretné, ha az áthelyezések önkéntes alapon zajlanának. Amennyiben önként jelentkező nincs, a pedagógusok önkényes átcsoportosítását csak akkor tennék lehetővé, ha a tanárhiánnyal küzdő intézményben "a megfelelő minőségű oktatás" másképp nem lenne biztosítható. Akinek pedig - írják - a meghatározott időnél többet kell utaznia az áthelyezés miatt, az extra költségtérítés mellett plusz juttatást is kapna.

Ennek szabályozásával a forrás szerint a kormány jövőre elkészül, és egyfajta "biztonsági védőhálóval" védené, hogy a pedagógusok esetlegesen tovább csökkenő száma miatt a diákok sehol ne maradjanak megfelelő oktatás nélkül.
Hozzászólások

„A havi 8 ezer forintos ösztöndíj aligha bír ösztönző erővel a hallgatóknak” – a HÖOK kutatása szerint minden második egyetemista dolgozni kényszerül

A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.

Pilz Olivér: „Olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek”

A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Bejelentette Lannert Judit a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárt

Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.