A nagyobb szakszervezet szerint a státusztörvény csak ront a helyzeten, ám a pedagógusok sztrájkbizottságával csak annak tárgyalása után tárgyal a belügy.
Tarnay Kristóf
2021-2022 között több mint 9 ezer pedagógus hagyta el a pályát, 2023-ban számuk tovább növekedett, a 10 ezret biztosan meghaladja – idézi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sajtótájékoztatóját a Népszava. Totyik Tamás, a szakszervezet alelnöke szerint a parlament által ma tárgyalt státusztörvény nem tartalmaz megoldásokat a közoktatás problémáira, sőt, ront a helyzeten a leggyakrabban ingyenmunkát jelentő eseti helyettesítések számának növelésével és a pedagógusok átvezényelhetőségével.
Az alelnök szerint jövőre a költségvetés alapján az infláció mögött elmaradva, alapfokú oktatásra GDP-arányosan 1,1 százalékot, a középfokúra pedig 0,7 százalékot tervez költeni az állam és a megígért béremelések fedezete sem jelent meg eddig a tervezetben, melyről hangsúlyozta, hogy azért a kormány a felelős. „Az Orbán-kormány, nem pedig az EU vagy az ellenzék fagyasztotta be a pedagógusbérek számítási alapját a 2014-es minimálbér szintjén, 101 500 forinton” – fogalmazott.
A PSZ tud olyan esetekről, amikor a szakképzési centrum visszaküldte az értékeléseket azzal, hogy túl magasak a pontszámok, csökkenteni kell azokat – mondta el Gosztonyi Gábor másik alelnök a szakképzésben működő teljesítményértékelés „nem túl megnyugtató” tapasztalatairól, a közoktatásban is bevezetendő minősítés kapcsán. Elmondása alapján valakinek el sem árulták az eredményt és az ígért béremelésnek is csak egy részét kapták meg.
Szabó Zsuzsa, a szakszervezet elnöke szerint a tanév végével nem tudnak eredményeket felmutatni bérek, munkaterhek ügyében, de legalább egyre többen követelnek megoldást az oktatásügy problémáira. Korábban megírtuk, hogy a szakszervezetek a státusztörvény benyújtásával folytatnák a sztrájktárgyalásokat, a sajtótájékoztatón elhangzott: a Belügyminisztérium hétfőn tárgyal ismét a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Tanárból ételfutár
Van, akiből ételfutár lett, más irodára cserélte a tanári katedrát. A Deutsche Welle legutóbbi videójában pályaelhagyó pedagógusok mesélnek arról, miért döntöttek a munkahelyváltás mellett, és hogy jelenleg mivel foglalkoznak.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
