Jövőre 629 milliárddal többet költhet oktatásra az állam, mint idén

Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.

  • Tarnay Kristóf

A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet, írta meg a Népszava. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központé például 10 százalékkal, ahogyan a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek.

Összességében az idei, 2 804,6 milliárd forintos oktatási állami kiadások a mostani 2024-es tervek szerint 3 434 milliárd forintra nőhetnek, ez 629,4 milliárdos és 22 százalékos emelkedés. A lap hozzáteszi, ez reálértéken – vagyis például az inflációt is belekalkulálva – 4 százalékos növekedést jelent, ami komolyabb bér- és színvonalemelésre ugyanakkor kevés. Igaz, ez előbbit a kormány részben uniós forrásból finanszírozná. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt: a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.

A szakképzésre fordított kiadások reálértéke is emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép. Az állami egyetemek támogatása ugyanis csökken, ám a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. A hvg.hu kiemelte, hogy összességében a felsőoktatás támogatását majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Közben az óvodák és általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ezek az intézmények tehát veszíthetnek, ha jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol.

A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg – teszi hozzá a lap. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetéseket a kormány a tényleges hatályba lépés előtt jellemzően számottevően kénytelen módosítani a gazdasági körülmények tökrében, ez pedig a mostani inflációs helyzetben például egészen nehezen előre kiszámítható.

(Kiemelt képünkön Varga Mihály pénzügyminiszter, fotó: Túry Gergely)

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.