Jövőre 629 milliárddal többet költhet oktatásra az állam, mint idén

Régóta éri kritika a kormányt azért, mert arányaiban keveset költ a szektorra, persze ennek ellenkezőjétől sem lesz automatikusan jobb a terület helyzete. A kiadásnövekedés reálértéken komolyabb béremeléshez ugyanakkor nem elég, az állami egyetemeknek adott támogatások pedig csökkennek is, a középiskolák is rosszul járnak.

  • Tarnay Kristóf

A kormány benyújtotta a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét, amely szerint mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet, írta meg a Népszava. A közoktatásért felelős Klebelsberg Központé például 10 százalékkal, ahogyan a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek.

Összességében az idei, 2 804,6 milliárd forintos oktatási állami kiadások a mostani 2024-es tervek szerint 3 434 milliárd forintra nőhetnek, ez 629,4 milliárdos és 22 százalékos emelkedés. A lap hozzáteszi, ez reálértéken – vagyis például az inflációt is belekalkulálva – 4 százalékos növekedést jelent, ami komolyabb bér- és színvonalemelésre ugyanakkor kevés. Igaz, ez előbbit a kormány részben uniós forrásból finanszírozná. Ugyanakkor korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt: a leginkább leszakadt térségekben többletbéremelést szeretnének adni a pedagógusoknak, a költségvetés ennek a forrásait tartalmazza.

A szakképzésre fordított kiadások reálértéke is emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép. Az állami egyetemek támogatása ugyanis csökken, ám a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. A hvg.hu kiemelte, hogy összességében a felsőoktatás támogatását majdnem 40 százalékkal emeli a kormány. Közben az óvodák és általános iskolák kerete alacsonyabb mértékben, 6,6 százalékkal nő. Ezek az intézmények tehát veszíthetnek, ha jobban nő az infláció annál a 6 százaléknál, amivel a kormány számol.

A középiskolák viszont biztosan rosszul járnak, az ő keretük alig 3,5 százalékkal emelkedik. Van azonban egy „egyéb oktatás” sor is, az erre szánt összeget 26 százalékkal dobták meg – teszi hozzá a lap. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a nyáron elfogadott jövő évi költségvetéseket a kormány a tényleges hatályba lépés előtt jellemzően számottevően kénytelen módosítani a gazdasági körülmények tökrében, ez pedig a mostani inflációs helyzetben például egészen nehezen előre kiszámítható.

(Kiemelt képünkön Varga Mihály pénzügyminiszter, fotó: Túry Gergely)

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.