A státusztörvény benyújtásával a szakszervezetek folytatnák a sztrájktárgyalásokat

A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.

  • Tarnay Kristóf

Bár a státusztörvény tervezetének szakszervezeti egyeztetései miatt a sztrájktárgyalások megszakadtak, hogy ugyanazok a felek ne találkozzanak párhuzamosan, most ezt folytatná a két legismertebb pedagógus szakszervezet, ugyanis a sztrájkköveteléseket ettől még nem vonták vissza, a sztrájkbizottságot sem szüntették meg. Ez derül ki abból a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélből, melyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke küldött szerdán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címezve.

„Mindkét szakszervezet közelmúltban tartott kongresszusa kinyilvánította azt a követelését, hogy a jogállásváltásról szóló tervezetet/javaslatot a kormány ne terjessze be a parlamentnek. Sajnos, ez 2023. június 6-án megtörtént, holott nem kaptunk írásban tájékoztatást arról, hogy a szakszervezetek által megfogalmazott javaslatok közül melyeket fogadta el a kormány. Ezért kénytelenek vagyunk visszatérni a sztrájkköveteléseinkkel kapcsolatos további egyeztetésekhez” – fogalmaznak a közös levélben.

Hozzátéve, szerintük ennek még a mostani tanév vége előtt, azaz a jövő hét péntekig meg kellene történnie. Közben az is kiderült, hogy a PDSZ az Európai Bizottsághoz fordul levélben, mert a státusztörvény benyújtott tervezete számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Veres Viktor)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.