Gulyás Gergely szerint július 7-ig eldől, megszavazzák-e a státusztörvényt a Parlamentben

A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.

  • Székács Linda

"Az ott felszólaló (baloldali) képviselők nagy része nem ismeri ezt a tövényt, ezért fogalmaz meg olyan vádakat, amik teljesen megalapozatlanok" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői rendkívüli kormányinfón a pénteki parlamenti vitáról, melynek során a képviselők több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a státusztörvényről.

A miniszter szerint azok az ellenzéki képviselők, akik "némileg tájékozottabbak" a törvénnyel kapcsolatban a kivételeket próbálják erősíten és "hisztériát kelteni" az olyan pontok hangoztatásával, amiket - állítása szerint - senki sem akar, és amiket csak "rendkívüli helyzetekben" alkalmaznának. Gulyás erre a státusztörvény azon pontját hozta példának, ami lehetővé tenné a pedagógusok áthelyezhetőségét.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a béremelésre is kitélt, ami - állítása szerint - attól függ, hogy a "a baloldal meddig akadályozza még" az uniós pénzek megérkezését.

A magyar állam arra vállalt kötelezettséget, hogy mintegy hétezer milliárd forintot költ a pedagógusok béremelésére 2030-ig. Ebből az Európai Unió kifizetne nagyjából 800 milliárdot. Tehát azon felvetések tevésségére ráirányítom mindenkinek a figyelmét, hogy uniós pénzekből akar a kormány béreket emelni. Ez az állítás 12-13 százalék erejéig igaz

- teszi hozzá a miniszter, aki szerint "érdemes lenne átgondolni a szakszervezeteknek is, hogy nem azok ellen kellene tüntetni", akik épp "történelmi béremelésen dolgoznak."

Az uniós forrásokkal kapcsolatban a Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, eleget tettek az unió követeléseinek, jogi okai már nincsenek az Erasmus+ és Horizont Európa Programokat is lehetővé tevő támogatások megérkezésének. Ettől kezdve "politikai okok" tartják vissza ezeket az összegeket.

Friss:

Az ATV kérdésére a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, július 7-ig mindenképp eldől, megszavazza-e a státusztörvényt a parlament, vagy nem. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e még változtatások a törvényben azt mondta, ő nem lát olyan pontot, amiben változtatniuk kellene, de nem zárja ki ennek lehetőségét.

A Hír TV azon kérdésére, hogy ha nem érkeznek meg az uniós támogatások, mikor várható béremelés, Gulyás Gergely azt válaszolta, 10 százalékos béremelésére 2024. január 1-jén minden pedagógus számíthat, a hátrányos helyzetű településeken pedig 25-30 százalékos emelésre is számíthatnak, amire a jövő évi költségvetésnek kell "elégnek lennie."

Azzal kapcsolatban, hogy van-e ma Magyarországon pedagógushiány a miniszter később azt mondta, bizonyos területeken van, de a számok alapján jut elég pedagógus ma a magyar közoktatásra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.