Gulyás Gergely szerint július 7-ig eldől, megszavazzák-e a státusztörvényt a Parlamentben

A státusztörvényről és a (még mindig) befagyasztott uniós forrásokról is beszélt Gulyás Gergely a hétfői rendkívüli kormányinfón.

  • Székács Linda

"Az ott felszólaló (baloldali) képviselők nagy része nem ismeri ezt a tövényt, ezért fogalmaz meg olyan vádakat, amik teljesen megalapozatlanok" - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői rendkívüli kormányinfón a pénteki parlamenti vitáról, melynek során a képviselők több mint 18 órán keresztül vitatkoztak a státusztörvényről.

A miniszter szerint azok az ellenzéki képviselők, akik "némileg tájékozottabbak" a törvénnyel kapcsolatban a kivételeket próbálják erősíten és "hisztériát kelteni" az olyan pontok hangoztatásával, amiket - állítása szerint - senki sem akar, és amiket csak "rendkívüli helyzetekben" alkalmaznának. Gulyás erre a státusztörvény azon pontját hozta példának, ami lehetővé tenné a pedagógusok áthelyezhetőségét.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a béremelésre is kitélt, ami - állítása szerint - attól függ, hogy a "a baloldal meddig akadályozza még" az uniós pénzek megérkezését.

A magyar állam arra vállalt kötelezettséget, hogy mintegy hétezer milliárd forintot költ a pedagógusok béremelésére 2030-ig. Ebből az Európai Unió kifizetne nagyjából 800 milliárdot. Tehát azon felvetések tevésségére ráirányítom mindenkinek a figyelmét, hogy uniós pénzekből akar a kormány béreket emelni. Ez az állítás 12-13 százalék erejéig igaz

- teszi hozzá a miniszter, aki szerint "érdemes lenne átgondolni a szakszervezeteknek is, hogy nem azok ellen kellene tüntetni", akik épp "történelmi béremelésen dolgoznak."

Az uniós forrásokkal kapcsolatban a Napi.hu kérdésére Gulyás Gergely azt mondta, eleget tettek az unió követeléseinek, jogi okai már nincsenek az Erasmus+ és Horizont Európa Programokat is lehetővé tevő támogatások megérkezésének. Ettől kezdve "politikai okok" tartják vissza ezeket az összegeket.

Friss:

Az ATV kérdésére a miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, július 7-ig mindenképp eldől, megszavazza-e a státusztörvényt a parlament, vagy nem. Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e még változtatások a törvényben azt mondta, ő nem lát olyan pontot, amiben változtatniuk kellene, de nem zárja ki ennek lehetőségét.

A Hír TV azon kérdésére, hogy ha nem érkeznek meg az uniós támogatások, mikor várható béremelés, Gulyás Gergely azt válaszolta, 10 százalékos béremelésére 2024. január 1-jén minden pedagógus számíthat, a hátrányos helyzetű településeken pedig 25-30 százalékos emelésre is számíthatnak, amire a jövő évi költségvetésnek kell "elégnek lennie."

Azzal kapcsolatban, hogy van-e ma Magyarországon pedagógushiány a miniszter később azt mondta, bizonyos területeken van, de a számok alapján jut elég pedagógus ma a magyar közoktatásra.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu