Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.
A KRÉTA bevezetése az óvodákban
2024. szeptember 1-jétől az óvodák számára is kötelezővé vált az oviKRÉTA használata. A hivatalos leírás szerint a rendszer „innovatív megoldásokat nyújt egy felhasználóbarát felületen keresztül, ahol az óvodai tevékenységeket egy rendszerben kezelhetik”. A cél az volt, hogy az intézmények a gyermekekkel és az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációt informatikai eszközökkel tegyék gördülékenyebbé.
Csakhogy a bevezetésre alig maradt felkészülési idő. Volt olyan intézmény, amely arra panaszkodott, hogy a szoftver használatához szükséges eszközök – laptopok, számítógépek – hiányoznak. Mivel az óvodák éves költségvetését jóval a döntés előtt megtervezték, sok helyen egyszerűen nem volt keret új eszközök beszerzésére. A rendszer így már induláskor komoly nehézségekbe ütközött.
Elérhetetlen ügyfélszolgálat
A KRÉTA-t a Köznevelési Tanulmányi és Regisztrációs Alaprendszer fejlesztője, az EduDev Zrt. működteti. A cég saját bemutatkozása szerint többféle oktatási, adminisztrációs és információs szoftvert fejleszt.
Mivel az EduDev és az Eduline neve hasonló, gyakran előfordul, hogy a KRÉTA-val kapcsolatos problémák esetén véletlenül szerkesztőségünket keresik a fejlesztő cég helyett. Így értesültünk arról, hogy az EduDev ügyfélszolgálatát nem lehet elérni, mert senki nem veszi fel a telefont. Ez történt most az oviKRÉTA esetében is, de az előző tanévben is kaptunk hasonló „hibabejelentéseket”.
2025 áprilisában több jelzés érkezett arról, hogy a szülői KRÉTA alkalmazás két héten át nem működött iOS-rendszerű készülékeken. A szülők hiába próbálták elérni az ügyfélszolgálatot, nem kaptak választ. Szerkesztőségünk akkor több telefonszámon is próbálkozott, sikertelenül.
Nemcsak az óvodákban akadt gond a KRÉTA-val az idei tanévkezdéskor. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szülői Hang Facebook-csoportban több szülő jelezte, hogy gyereke iskolájában a tanév első napjaiban egyáltalán nem működött a rendszer. Volt, ahol a diákok még az órarendjüket sem tudták megnézni, és sok szülő is arról panaszkodott, hogy nem tud belépni a szülői felületre és a tanároknak is órákba telik amíg valamit el tudnak intézni a Krétában.
Ki van a Kréta mögött?
A KRÉTA tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2000 és 2014 között az egykori felsőoktatási államtitkár, majd miniszter, Palkovics László üzlettársa volt. Az ő tulajdonába tartozik a felsőoktatási intézmények által használt Neptun is. A lap szerint az elmúlt években több tízmilliárd forintos közbeszerzéseket nyertek, a Neptunért a felsőoktatási intézmények évente több százmillió forintot fizetnek, a KRÉTA pedig 2015 óta egyeduralkodó az elektronikus naplók piacán.
A Kontroll 2024 novemberében arról számolt be, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban akár 21 milliárd forintot is kiszámlázhat az államnak a KRÉTA-rendszer működtetéséért az Educational Development Informatikai Zrt. A társaság biztosítja a rendszert az állami és nem állami fenntartású iskoláknak, valamint a települési óvodáknak is, ami többek között a névrokon vagyonkezelőn keresztül Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik – írja a lap.
Az Átlátszó korábbi összesítése szerint 2023-ig összesen 41 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el a KRÉTA fejlesztéséért és üzemeltetéséért. Ráadásul a 2021 és 2023 közötti időszakban csak ebből a vállalkozásból közel 4 milliárd forint nyereség származott.
Megkeresés
A jelenlegi problémával kapcsolatban szerkesztőségünk is megkereste az EduDev Zrt.-t. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy kaptak-e hivatalos jelzést az óvodáktól a technikai hibáról, ha igen, hány intézmény kereste meg őket, és sikerült-e már orvosolni a problémát. Azt is megkérdeztük, terveznek-e változtatni az ügyfélszolgálat elérhetőségén, hiszen a telefonos kapcsolattartás nehézségei már korábban is gondot okoztak a KRÉTA esetében.
Választ egyelőre nem kaptunk. Amint reagálnak, cikkünket frissítjük.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
