Óriási pénznyelő a Kréta, mégis rengeteg a probléma tanévkezdéskor

Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.

A KRÉTA bevezetése az óvodákban

2024. szeptember 1-jétől az óvodák számára is kötelezővé vált az oviKRÉTA használata. A hivatalos leírás szerint a rendszer „innovatív megoldásokat nyújt egy felhasználóbarát felületen keresztül, ahol az óvodai tevékenységeket egy rendszerben kezelhetik”. A cél az volt, hogy az intézmények a gyermekekkel és az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációt informatikai eszközökkel tegyék gördülékenyebbé.

Csakhogy a bevezetésre alig maradt felkészülési idő. Volt olyan intézmény, amely arra panaszkodott, hogy a szoftver használatához szükséges eszközök – laptopok, számítógépek – hiányoznak. Mivel az óvodák éves költségvetését jóval a döntés előtt megtervezték, sok helyen egyszerűen nem volt keret új eszközök beszerzésére. A rendszer így már induláskor komoly nehézségekbe ütközött.

Elérhetetlen ügyfélszolgálat

A KRÉTA-t a Köznevelési Tanulmányi és Regisztrációs Alaprendszer fejlesztője, az EduDev Zrt. működteti. A cég saját bemutatkozása szerint többféle oktatási, adminisztrációs és információs szoftvert fejleszt.

Mivel az EduDev és az Eduline neve hasonló, gyakran előfordul, hogy a KRÉTA-val kapcsolatos problémák esetén véletlenül szerkesztőségünket keresik a fejlesztő cég helyett. Így értesültünk arról, hogy az EduDev ügyfélszolgálatát nem lehet elérni, mert senki nem veszi fel a telefont. Ez történt most az oviKRÉTA esetében is, de az előző tanévben is kaptunk hasonló „hibabejelentéseket”.

2025 áprilisában több jelzés érkezett arról, hogy a szülői KRÉTA alkalmazás két héten át nem működött iOS-rendszerű készülékeken. A szülők hiába próbálták elérni az ügyfélszolgálatot, nem kaptak választ. Szerkesztőségünk akkor több telefonszámon is próbálkozott, sikertelenül.

Nemcsak az óvodákban akadt gond a KRÉTA-val az idei tanévkezdéskor. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szülői Hang Facebook-csoportban több szülő jelezte, hogy gyereke iskolájában a tanév első napjaiban egyáltalán nem működött a rendszer. Volt, ahol a diákok még az órarendjüket sem tudták megnézni, és sok szülő is arról panaszkodott, hogy nem tud belépni a szülői felületre és a tanároknak is órákba telik amíg valamit el tudnak intézni a Krétában.

Ki van a Kréta mögött?

A KRÉTA tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2000 és 2014 között az egykori felsőoktatási államtitkár, majd miniszter, Palkovics László üzlettársa volt. Az ő tulajdonába tartozik a felsőoktatási intézmények által használt Neptun is. A lap szerint az elmúlt években több tízmilliárd forintos közbeszerzéseket nyertek, a Neptunért a felsőoktatási intézmények évente több százmillió forintot fizetnek, a KRÉTA pedig 2015 óta egyeduralkodó az elektronikus naplók piacán.

A Kontroll 2024 novemberében arról számolt be, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban akár 21 milliárd forintot is kiszámlázhat az államnak a KRÉTA-rendszer működtetéséért az Educational Development Informatikai Zrt. A társaság biztosítja a rendszert az állami és nem állami fenntartású iskoláknak, valamint a települési óvodáknak is, ami többek között a névrokon vagyonkezelőn keresztül Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik – írja a lap.

Az Átlátszó korábbi összesítése szerint 2023-ig összesen 41 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el a KRÉTA fejlesztéséért és üzemeltetéséért. Ráadásul a 2021 és 2023 közötti időszakban csak ebből a vállalkozásból közel 4 milliárd forint nyereség származott.

Megkeresés

A jelenlegi problémával kapcsolatban szerkesztőségünk is megkereste az EduDev Zrt.-t. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy kaptak-e hivatalos jelzést az óvodáktól a technikai hibáról, ha igen, hány intézmény kereste meg őket, és sikerült-e már orvosolni a problémát. Azt is megkérdeztük, terveznek-e változtatni az ügyfélszolgálat elérhetőségén, hiszen a telefonos kapcsolattartás nehézségei már korábban is gondot okoztak a KRÉTA esetében.

Választ egyelőre nem kaptunk. Amint reagálnak, cikkünket frissítjük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.