Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.
A KRÉTA bevezetése az óvodákban
2024. szeptember 1-jétől az óvodák számára is kötelezővé vált az oviKRÉTA használata. A hivatalos leírás szerint a rendszer „innovatív megoldásokat nyújt egy felhasználóbarát felületen keresztül, ahol az óvodai tevékenységeket egy rendszerben kezelhetik”. A cél az volt, hogy az intézmények a gyermekekkel és az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációt informatikai eszközökkel tegyék gördülékenyebbé.
Csakhogy a bevezetésre alig maradt felkészülési idő. Volt olyan intézmény, amely arra panaszkodott, hogy a szoftver használatához szükséges eszközök – laptopok, számítógépek – hiányoznak. Mivel az óvodák éves költségvetését jóval a döntés előtt megtervezték, sok helyen egyszerűen nem volt keret új eszközök beszerzésére. A rendszer így már induláskor komoly nehézségekbe ütközött.
Elérhetetlen ügyfélszolgálat
A KRÉTA-t a Köznevelési Tanulmányi és Regisztrációs Alaprendszer fejlesztője, az EduDev Zrt. működteti. A cég saját bemutatkozása szerint többféle oktatási, adminisztrációs és információs szoftvert fejleszt.
Mivel az EduDev és az Eduline neve hasonló, gyakran előfordul, hogy a KRÉTA-val kapcsolatos problémák esetén véletlenül szerkesztőségünket keresik a fejlesztő cég helyett. Így értesültünk arról, hogy az EduDev ügyfélszolgálatát nem lehet elérni, mert senki nem veszi fel a telefont. Ez történt most az oviKRÉTA esetében is, de az előző tanévben is kaptunk hasonló „hibabejelentéseket”.
2025 áprilisában több jelzés érkezett arról, hogy a szülői KRÉTA alkalmazás két héten át nem működött iOS-rendszerű készülékeken. A szülők hiába próbálták elérni az ügyfélszolgálatot, nem kaptak választ. Szerkesztőségünk akkor több telefonszámon is próbálkozott, sikertelenül.
Nemcsak az óvodákban akadt gond a KRÉTA-val az idei tanévkezdéskor. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szülői Hang Facebook-csoportban több szülő jelezte, hogy gyereke iskolájában a tanév első napjaiban egyáltalán nem működött a rendszer. Volt, ahol a diákok még az órarendjüket sem tudták megnézni, és sok szülő is arról panaszkodott, hogy nem tud belépni a szülői felületre és a tanároknak is órákba telik amíg valamit el tudnak intézni a Krétában.
Ki van a Kréta mögött?
A KRÉTA tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2000 és 2014 között az egykori felsőoktatási államtitkár, majd miniszter, Palkovics László üzlettársa volt. Az ő tulajdonába tartozik a felsőoktatási intézmények által használt Neptun is. A lap szerint az elmúlt években több tízmilliárd forintos közbeszerzéseket nyertek, a Neptunért a felsőoktatási intézmények évente több százmillió forintot fizetnek, a KRÉTA pedig 2015 óta egyeduralkodó az elektronikus naplók piacán.
A Kontroll 2024 novemberében arról számolt be, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban akár 21 milliárd forintot is kiszámlázhat az államnak a KRÉTA-rendszer működtetéséért az Educational Development Informatikai Zrt. A társaság biztosítja a rendszert az állami és nem állami fenntartású iskoláknak, valamint a települési óvodáknak is, ami többek között a névrokon vagyonkezelőn keresztül Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik – írja a lap.
Az Átlátszó korábbi összesítése szerint 2023-ig összesen 41 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el a KRÉTA fejlesztéséért és üzemeltetéséért. Ráadásul a 2021 és 2023 közötti időszakban csak ebből a vállalkozásból közel 4 milliárd forint nyereség származott.
Megkeresés
A jelenlegi problémával kapcsolatban szerkesztőségünk is megkereste az EduDev Zrt.-t. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy kaptak-e hivatalos jelzést az óvodáktól a technikai hibáról, ha igen, hány intézmény kereste meg őket, és sikerült-e már orvosolni a problémát. Azt is megkérdeztük, terveznek-e változtatni az ügyfélszolgálat elérhetőségén, hiszen a telefonos kapcsolattartás nehézségei már korábban is gondot okoztak a KRÉTA esetében.
Választ egyelőre nem kaptunk. Amint reagálnak, cikkünket frissítjük.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
