Az egyik dunántúli iskolában két évet vártak arra, hogy a laptopokat végre kioszthassák a diákoknak, de addigra az eszközök használhatatlanná váltak. A tankerületek utasítása miatt a gépeket bontatlanul kellett őrizni, így az akkumulátorok tönkrementek, miközben a digitalizációs program célja az oktatás fejlesztése lett volna.
Az iskolai laptopprogram keretében több mint két éve kapták meg a tanárok azokat az eszközöket, amelyeket a diákoknak kellett volna kiosztaniuk - írja a Népszava. Egy dunántúli pedagógus szerint azonban a tankerület megtiltotta a használatot, amíg a digitális táblák meg nem érkeztek. Emiatt a laptopok két évig dobozban maradtak, sőt az iskolának időről időre még fényképesen is igazolni kellett, hogy bontatlanok.
Mire végül használatba vették volna őket, az akkumulátorok teljesen tönkrementek.Most, hogy végre használhatják a gyerekek, pillanatok alatt lemerülnek
– mondta a pedagógus, hozzátéve: az iskolában így ötmillió forint érték ment kárba.
A 2022-ben meghirdetett, 200 milliárd forintos digitális oktatási program célja az volt, hogy félmillió tanuló és 50 ezer pedagógus kapjon notebookot. A projektet az uniós forrásból finanszírozott Digitális Oktatási Stratégia részeként indították el, a kormány akkor azt ígérte, Magyarország 2020-ra az EU-átlag fölé emelkedik a digitális oktatásban.A valóság azonban messze elmaradt az ígéretektől. Több pedagógus szerint a digitális tananyag gyenge minőségű, pusztán a nyomtatott tankönyvek digitalizált változata, interaktív tartalmak nélkül. Emiatt sok tanár inkább saját anyagokat készít, vagy marad a hagyományos oktatásnál.A drága digitális eszközök így jobbára kihasználatlanul maradnak: az iskolákban ritkán használják őket, a diákok pedig leginkább internetezésre veszik igénybe. Bár a laptopokat kifejezetten oktatási célra, iskolai környezetre optimalizálták, a projektből többek között Orbán Viktor testvérének barátja és Palkovics László volt üzlettársa is profitált.Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy október 1-től ismét igényelhetnek notebookot az 5. és 9. osztályosok. Míg azonban a tanulók az elmúlt években új eszközöket kaptak a ,,Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára" című projekt keretein belül felmenő rendszerben, addig idén már az előző tanév végén, a végzősök által leadott használt eszközöket osztják ki a diákoknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
