A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
A Szülői Hang közösség bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, miután a Belügyminisztérium a KRÉTA rendszeren keresztül 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is kérdőívet küldött ki a szülőknek a közoktatás helyzetéről, ám az eredményeket nem tette közzé. A közösség közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához, de az adatokat nem kapták meg.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a Belügyminisztérium még a hatósági felszólítás ellenére sem volt hajlandó teljes körűen nyilvánosságra hozni az adatokat. Korábban ugyan egyes, a kormány számára kedvező adatokat a sajtón keresztül ismertettek, a teljes felmérés eredményét azonban nem tették elérhetővé, mert azok alapján civil szervezetek téves következtetéseket vonhatnak le, és politikai kommunikációjukban felhasználhatják az információkat. Ez szerintük akadályozhatja a döntéselőkészítő munkát.
A hatóság azonban egyértelművé tette: a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, így azok megismerhetősége nem korlátozható ilyen indokkal.
A hatóság ezen kívül azt is kimondta:
Nem szolgálja sem a társadalom, sem a gyermekek érdekeit, hogy uszító, gyűlöletkeltő állítást fogalmaznak bele a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kérdésébe.
A Szülői Hang a közleményében arra is kitért, hogy a hatósági eljárás során a testnevelési mentességek szigorításából jól látszik, hogyan működik a kormányzati mechanizmus. A minisztérium válaszában arra hivatkozott, hogy a 2023. decemberi kérdőívben a válaszadók 68 százaléka egyetértett a mindennapos testneveléssel, és ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés 2024 tavaszán újraszabályozta a felmentések rendszerét.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a délutáni iskolai sportkörökön rendszeresen részt vevő diákok elveszítették a heti két testnevelésóra alóli kedvezményt, így lényegében szűkültek a tanulók sportolási lehetőségei.
Az ügy a Szülői Hang szerint rávilágított arra a mechanizmusra is, amelyben egy látszólag ártatlan kérdésre adott válaszokra hivatkozva a döntéshozók úgy állíthatják be az intézkedéseket, mintha azokat maguk az érintettek kezdeményezték volna.
2025-ben a kormány újabb kérdőívet küldött ki a KRÉTA-n keresztül, amely azt kérdezték, hogy a kompetenciamérések eredményei beleszámítsanak-e a középiskolai felvételibe.
Ebben az ügyben a Szülői Hang Közösség bírósághoz fordult, és még 2025-ben pert nyert, így az adatok nyilvánosságra kerültek. Az eredmények szerint a szülők többsége nem támogatta a tervezett változtatást, ennek ellenére a kormány nem állt el a tervtől.
Kivárnak és úgy tűnik, hogy a részletes terveiket a választások előtt nem merik nyilvánosságra hozni
- írták.
A 2026-os kompetenciamérések kapcsán az Eduline megkereste az Oktatási Hivatalt is. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
