A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
A Szülői Hang közösség bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, miután a Belügyminisztérium a KRÉTA rendszeren keresztül 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is kérdőívet küldött ki a szülőknek a közoktatás helyzetéről, ám az eredményeket nem tette közzé. A közösség közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához, de az adatokat nem kapták meg.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a Belügyminisztérium még a hatósági felszólítás ellenére sem volt hajlandó teljes körűen nyilvánosságra hozni az adatokat. Korábban ugyan egyes, a kormány számára kedvező adatokat a sajtón keresztül ismertettek, a teljes felmérés eredményét azonban nem tették elérhetővé, mert azok alapján civil szervezetek téves következtetéseket vonhatnak le, és politikai kommunikációjukban felhasználhatják az információkat. Ez szerintük akadályozhatja a döntéselőkészítő munkát.
A hatóság azonban egyértelművé tette: a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, így azok megismerhetősége nem korlátozható ilyen indokkal.
A hatóság ezen kívül azt is kimondta:
Nem szolgálja sem a társadalom, sem a gyermekek érdekeit, hogy uszító, gyűlöletkeltő állítást fogalmaznak bele a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kérdésébe.
A Szülői Hang a közleményében arra is kitért, hogy a hatósági eljárás során a testnevelési mentességek szigorításából jól látszik, hogyan működik a kormányzati mechanizmus. A minisztérium válaszában arra hivatkozott, hogy a 2023. decemberi kérdőívben a válaszadók 68 százaléka egyetértett a mindennapos testneveléssel, és ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés 2024 tavaszán újraszabályozta a felmentések rendszerét.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a délutáni iskolai sportkörökön rendszeresen részt vevő diákok elveszítették a heti két testnevelésóra alóli kedvezményt, így lényegében szűkültek a tanulók sportolási lehetőségei.
Az ügy a Szülői Hang szerint rávilágított arra a mechanizmusra is, amelyben egy látszólag ártatlan kérdésre adott válaszokra hivatkozva a döntéshozók úgy állíthatják be az intézkedéseket, mintha azokat maguk az érintettek kezdeményezték volna.
2025-ben a kormány újabb kérdőívet küldött ki a KRÉTA-n keresztül, amely azt kérdezték, hogy a kompetenciamérések eredményei beleszámítsanak-e a középiskolai felvételibe.
Ebben az ügyben a Szülői Hang Közösség bírósághoz fordult, és még 2025-ben pert nyert, így az adatok nyilvánosságra kerültek. Az eredmények szerint a szülők többsége nem támogatta a tervezett változtatást, ennek ellenére a kormány nem állt el a tervtől.
Kivárnak és úgy tűnik, hogy a részletes terveiket a választások előtt nem merik nyilvánosságra hozni
- írták.
A 2026-os kompetenciamérések kapcsán az Eduline megkereste az Oktatási Hivatalt is. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
