A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.
A Szülői Hang közösség bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, miután a Belügyminisztérium a KRÉTA rendszeren keresztül 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is kérdőívet küldött ki a szülőknek a közoktatás helyzetéről, ám az eredményeket nem tette közzé. A közösség közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához, de az adatokat nem kapták meg.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a Belügyminisztérium még a hatósági felszólítás ellenére sem volt hajlandó teljes körűen nyilvánosságra hozni az adatokat. Korábban ugyan egyes, a kormány számára kedvező adatokat a sajtón keresztül ismertettek, a teljes felmérés eredményét azonban nem tették elérhetővé, mert azok alapján civil szervezetek téves következtetéseket vonhatnak le, és politikai kommunikációjukban felhasználhatják az információkat. Ez szerintük akadályozhatja a döntéselőkészítő munkát.
A hatóság azonban egyértelművé tette: a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, így azok megismerhetősége nem korlátozható ilyen indokkal.
A hatóság ezen kívül azt is kimondta:
Nem szolgálja sem a társadalom, sem a gyermekek érdekeit, hogy uszító, gyűlöletkeltő állítást fogalmaznak bele a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kérdésébe.
A Szülői Hang a közleményében arra is kitért, hogy a hatósági eljárás során a testnevelési mentességek szigorításából jól látszik, hogyan működik a kormányzati mechanizmus. A minisztérium válaszában arra hivatkozott, hogy a 2023. decemberi kérdőívben a válaszadók 68 százaléka egyetértett a mindennapos testneveléssel, és ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés 2024 tavaszán újraszabályozta a felmentések rendszerét.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a délutáni iskolai sportkörökön rendszeresen részt vevő diákok elveszítették a heti két testnevelésóra alóli kedvezményt, így lényegében szűkültek a tanulók sportolási lehetőségei.
Az ügy a Szülői Hang szerint rávilágított arra a mechanizmusra is, amelyben egy látszólag ártatlan kérdésre adott válaszokra hivatkozva a döntéshozók úgy állíthatják be az intézkedéseket, mintha azokat maguk az érintettek kezdeményezték volna.
2025-ben a kormány újabb kérdőívet küldött ki a KRÉTA-n keresztül, amely azt kérdezték, hogy a kompetenciamérések eredményei beleszámítsanak-e a középiskolai felvételibe.
Ebben az ügyben a Szülői Hang Közösség bírósághoz fordult, és még 2025-ben pert nyert, így az adatok nyilvánosságra kerültek. Az eredmények szerint a szülők többsége nem támogatta a tervezett változtatást, ennek ellenére a kormány nem állt el a tervtől.
Kivárnak és úgy tűnik, hogy a részletes terveiket a választások előtt nem merik nyilvánosságra hozni
- írták.
A 2026-os kompetenciamérések kapcsán az Eduline megkereste az Oktatási Hivatalt is. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
