Megsértette a jogot a BM, mikor nem hozta nyilvánosságra a KRÉTA-n kiküldött szülői kérdőívek eredményét

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, ezért a hozzáférést nem lehet korlátozni.

A Szülői Hang közösség bejelentéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, miután a Belügyminisztérium a KRÉTA rendszeren keresztül 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is kérdőívet küldött ki a szülőknek a közoktatás helyzetéről, ám az eredményeket nem tette közzé. A közösség közérdekű adatigényléssel fordult a tárcához, de az adatokat nem kapták meg.

Nem lehet visszatartani az adatokat

Azt érdemes megjegyezni, hogy a Belügyminisztérium még a hatósági felszólítás ellenére sem volt hajlandó teljes körűen nyilvánosságra hozni az adatokat. Korábban ugyan egyes, a kormány számára kedvező adatokat a sajtón keresztül ismertettek, a teljes felmérés eredményét azonban nem tették elérhetővé, mert azok alapján civil szervezetek téves következtetéseket vonhatnak le, és politikai kommunikációjukban felhasználhatják az információkat. Ez szerintük akadályozhatja a döntéselőkészítő munkát.

A hatóság azonban egyértelművé tette: a közoktatás működésére vonatkozó állami felmérések adatai közérdekűek, így azok megismerhetősége nem korlátozható ilyen indokkal.

A hatóság ezen kívül azt is kimondta:

Nem szolgálja sem a társadalom, sem a gyermekek érdekeit, hogy uszító, gyűlöletkeltő állítást fogalmaznak bele a KRÉTA rendszeren keresztül kiküldött szülői kérdőív kérdésébe.

Nem csak egy ártatlannak tűnő kérdés a KRÉTA-ban

A Szülői Hang a közleményében arra is kitért, hogy a hatósági eljárás során a testnevelési mentességek szigorításából jól látszik, hogyan működik a kormányzati mechanizmus. A minisztérium válaszában arra hivatkozott, hogy a 2023. decemberi kérdőívben a válaszadók 68 százaléka egyetértett a mindennapos testneveléssel, és ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés 2024 tavaszán újraszabályozta a felmentések rendszerét.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a délutáni iskolai sportkörökön rendszeresen részt vevő diákok elveszítették a heti két testnevelésóra alóli kedvezményt, így lényegében szűkültek a tanulók sportolási lehetőségei.

Az ügy a Szülői Hang szerint rávilágított arra a mechanizmusra is, amelyben egy látszólag ártatlan kérdésre adott válaszokra hivatkozva a döntéshozók úgy állíthatják be az intézkedéseket, mintha azokat maguk az érintettek kezdeményezték volna.

A kompetenciamérés beleszámíthat a középiskolai felvételibe?

2025-ben a kormány újabb kérdőívet küldött ki a KRÉTA-n keresztül, amely azt kérdezték, hogy a kompetenciamérések eredményei beleszámítsanak-e a középiskolai felvételibe.

Ebben az ügyben a Szülői Hang Közösség bírósághoz fordult, és még 2025-ben pert nyert, így az adatok nyilvánosságra kerültek. Az eredmények szerint a szülők többsége nem támogatta a tervezett változtatást, ennek ellenére a kormány nem állt el a tervtől.

Kivárnak és úgy tűnik, hogy a részletes terveiket a választások előtt nem merik nyilvánosságra hozni

- írták.

A 2026-os kompetenciamérések kapcsán az Eduline megkereste az Oktatási Hivatalt is. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

145 újonnan engedélyezett tankönyv kerül a kínálatba, augusztus végétől rendelhetnek belőlük az iskolák

Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.