Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A 2025/2026-os tanév rendje szerint a diákoknak a korábbi évekhez hasonlóan részt kell venniük március 23. és május 29. között az országos digitális kompetenciaméréseken. A negyedikeseknek a szövegértés és a matek egy napon lesz.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Az ötödikeseket a szövegértésből, matekból, illetve történelemből és digitális kultúrából mérik két napon. A 6-11. évfolyamon pedig a mérés három napig tart, hiszen ezeken felül természettudományból és idegen nyelvből/célnyelvből is tesztet kell kitölteniük a diákoknak.
Fontos, hogy a szakképzésben egyedül a tizedikesek vesznek részt a kompetenciaméréseken, a többi évfolyam nem.
A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat, szövegértési képességeiket, természettudományos műveltségüket és idegen nyelvtudásukat a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni.
- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Ez azt jelenti, hogy bár a feladatok minden évben valamilyen szinten kapcsolódnak a tantervekhez, de alapvetően nem a leadott tananyagot kérik számon.
Emiatt is volt meglepő, hogy 2025 februárjának közepén jelent meg a Belügyminisztérium honlapján az a rendelettervezet, amely lehetővé tette volna, hogy 2025. március 1-től osztályozzák a kompetenciaméréseket.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet célja az volt, hogy a diákok „komolyabban vegyék” ezeket, a kormány álláspontja szerint ugyanis a kompetenciamérések többek között a pedagógusok munkájáról is visszajelzést adnak az intézményeknek amellett, hogy felmérik a tanulók alapképességeit.
Az eredmény beleszámított volna az év végi osztályzatokba, továbbá a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is.
A rendelettervezet ellen a pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak. Miklós György, a Szülői Hang alapítója pedig akkor úgy fogalmazott, hogy ez tulajdonképpen rendszerszintű beavatkozás lenne a magyar közoktatásba.
Ezzel párhuzamosan az Oktatási Hivatal oldalán a gyakori kérdések között még ekkor szerepelt, hogy
a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.
Végül márciusban a BM meghátrált, amit azzal indokoltak, hogy a javaslat kapcsán annyi észrevétel érkezett a Belügyminisztériumhoz, hogy tovább kellett folytatni az egyeztetéseket.
„Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás.”
Bár a kötelező osztályozást tavaly nem vezették be, mégis voltak olyan iskolák, ahol saját hatáskörben úgy döntöttek, hogy a kompetenciamérésre jegyet kapnak a diákok. A BM szerint erre korábban is volt lehetősége az intézményeknek, hogy ezzel is motiválják a tanulókat.
Az Eduline-nak a mérések után több szülő is arról számolt be, hogy a diákok jegyeket kaptak a kompetenciamérésre, melynek eredménye természetesen az évvégi osztályzatba is beszámított, de arra is volt példa, hogy a gyengén teljesítő diákoknak felzárkóztató órákon kellett részt venniük.
Ennek kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy a kompetenciamérések kapcsán változott-e a szabályozás, az eredményekre központilag kötelezően kapnak-e jegyet a diákok, és beleszámít-e közvetlenül a középiskolai felvételibe.
Az OH válaszában úgy fogalmazott, hogy az országos kompetenciamérésekhez „kapcsolódó szabályozás nem változott az elmúlt évekhez képest”.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
