A 2025/2026-os tanév rendje szerint a diákoknak a korábbi évekhez hasonlóan részt kell venniük március 23. és május 29. között az országos digitális kompetenciaméréseken. A negyedikeseknek a szövegértés és a matek egy napon lesz.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Az ötödikeseket a szövegértésből, matekból, illetve történelemből és digitális kultúrából mérik két napon. A 6-11. évfolyamon pedig a mérés három napig tart, hiszen ezeken felül természettudományból és idegen nyelvből/célnyelvből is tesztet kell kitölteniük a diákoknak.
Fontos, hogy a szakképzésben egyedül a tizedikesek vesznek részt a kompetenciaméréseken, a többi évfolyam nem.
Nem a tananyagot kéri számon
A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat, szövegértési képességeiket, természettudományos műveltségüket és idegen nyelvtudásukat a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni.
- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Ez azt jelenti, hogy bár a feladatok minden évben valamilyen szinten kapcsolódnak a tantervekhez, de alapvetően nem a leadott tananyagot kérik számon.
Emiatt is volt meglepő, hogy 2025 februárjának közepén jelent meg a Belügyminisztérium honlapján az a rendelettervezet, amely lehetővé tette volna, hogy 2025. március 1-től osztályozzák a kompetenciaméréseket.
Meghátrált a BM
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet célja az volt, hogy a diákok „komolyabban vegyék” ezeket, a kormány álláspontja szerint ugyanis a kompetenciamérések többek között a pedagógusok munkájáról is visszajelzést adnak az intézményeknek amellett, hogy felmérik a tanulók alapképességeit.
Az eredmény beleszámított volna az év végi osztályzatokba, továbbá a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is.
A rendelettervezet ellen a pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak. Miklós György, a Szülői Hang alapítója pedig akkor úgy fogalmazott, hogy ez tulajdonképpen rendszerszintű beavatkozás lenne a magyar közoktatásba.
Ezzel párhuzamosan az Oktatási Hivatal oldalán a gyakori kérdések között még ekkor szerepelt, hogy
a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.
Végül márciusban a BM meghátrált, amit azzal indokoltak, hogy a javaslat kapcsán annyi észrevétel érkezett a Belügyminisztériumhoz, hogy tovább kellett folytatni az egyeztetéseket.
„Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás.”
Voltak, akik mégis kaptak rá jegyet
Bár a kötelező osztályozást tavaly nem vezették be, mégis voltak olyan iskolák, ahol saját hatáskörben úgy döntöttek, hogy a kompetenciamérésre jegyet kapnak a diákok. A BM szerint erre korábban is volt lehetősége az intézményeknek, hogy ezzel is motiválják a tanulókat.
Az Eduline-nak a mérések után több szülő is arról számolt be, hogy a diákok jegyeket kaptak a kompetenciamérésre, melynek eredménye természetesen az évvégi osztályzatba is beszámított, de arra is volt példa, hogy a gyengén teljesítő diákoknak felzárkóztató órákon kellett részt venniük.
Nem változtak a szabályok
Ennek kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy a kompetenciamérések kapcsán változott-e a szabályozás, az eredményekre központilag kötelezően kapnak-e jegyet a diákok, és beleszámít-e közvetlenül a középiskolai felvételibe.
Az OH válaszában úgy fogalmazott, hogy az országos kompetenciamérésekhez „kapcsolódó szabályozás nem változott az elmúlt évekhez képest”.
