Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A 2025/2026-os tanév rendje szerint a diákoknak a korábbi évekhez hasonlóan részt kell venniük március 23. és május 29. között az országos digitális kompetenciaméréseken. A negyedikeseknek a szövegértés és a matek egy napon lesz.
Kompetenciamérés 2025: tényleg jobb lett a matek, de nem mindenkinek
Az ötödikeseket a szövegértésből, matekból, illetve történelemből és digitális kultúrából mérik két napon. A 6-11. évfolyamon pedig a mérés három napig tart, hiszen ezeken felül természettudományból és idegen nyelvből/célnyelvből is tesztet kell kitölteniük a diákoknak.
Fontos, hogy a szakképzésben egyedül a tizedikesek vesznek részt a kompetenciaméréseken, a többi évfolyam nem.
A tesztek célja annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat, szövegértési képességeiket, természettudományos műveltségüket és idegen nyelvtudásukat a tanulmányaik során és a hétköznapjaikban alkalmazni.
- olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Ez azt jelenti, hogy bár a feladatok minden évben valamilyen szinten kapcsolódnak a tantervekhez, de alapvetően nem a leadott tananyagot kérik számon.
Emiatt is volt meglepő, hogy 2025 februárjának közepén jelent meg a Belügyminisztérium honlapján az a rendelettervezet, amely lehetővé tette volna, hogy 2025. március 1-től osztályozzák a kompetenciaméréseket.
A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet célja az volt, hogy a diákok „komolyabban vegyék” ezeket, a kormány álláspontja szerint ugyanis a kompetenciamérések többek között a pedagógusok munkájáról is visszajelzést adnak az intézményeknek amellett, hogy felmérik a tanulók alapképességeit.
Az eredmény beleszámított volna az év végi osztályzatokba, továbbá a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is.
A rendelettervezet ellen a pedagógus szakszervezetek is tiltakoztak. Miklós György, a Szülői Hang alapítója pedig akkor úgy fogalmazott, hogy ez tulajdonképpen rendszerszintű beavatkozás lenne a magyar közoktatásba.
Ezzel párhuzamosan az Oktatási Hivatal oldalán a gyakori kérdések között még ekkor szerepelt, hogy
a mérések feladatlapjainak érdemjeggyel való helyi, iskolai értékelését a Hivatal korábban sem tartotta szakmailag indokoltnak, mivel a mért területek nem az aktuális tananyagot kérik számon.
Végül márciusban a BM meghátrált, amit azzal indokoltak, hogy a javaslat kapcsán annyi észrevétel érkezett a Belügyminisztériumhoz, hogy tovább kellett folytatni az egyeztetéseket.
„Amíg az észrevételek kiértékelése nem történik meg, a jelenlegi szabályozásban nem lesz változás.”
Bár a kötelező osztályozást tavaly nem vezették be, mégis voltak olyan iskolák, ahol saját hatáskörben úgy döntöttek, hogy a kompetenciamérésre jegyet kapnak a diákok. A BM szerint erre korábban is volt lehetősége az intézményeknek, hogy ezzel is motiválják a tanulókat.
Az Eduline-nak a mérések után több szülő is arról számolt be, hogy a diákok jegyeket kaptak a kompetenciamérésre, melynek eredménye természetesen az évvégi osztályzatba is beszámított, de arra is volt példa, hogy a gyengén teljesítő diákoknak felzárkóztató órákon kellett részt venniük.
Ennek kapcsán megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy a kompetenciamérések kapcsán változott-e a szabályozás, az eredményekre központilag kötelezően kapnak-e jegyet a diákok, és beleszámít-e közvetlenül a középiskolai felvételibe.
Az OH válaszában úgy fogalmazott, hogy az országos kompetenciamérésekhez „kapcsolódó szabályozás nem változott az elmúlt évekhez képest”.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Lannert Juditot jelöli a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter. Összegyűjtöttük mit kell tudni róla.
A választás után személyi változások indultak a kormányban: három helyettes államtitkár is távozik – derült ki a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyből.
Elfogadta Magyar Péter felkérését Vitézy Dávid, ő lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere. A válságban lévő vasút rendbetételét és egy új KRESZ bevezetését is kilátásba helyezte.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
