Idén eddig 120 iskolában indult komplex kivizsgálás a magas lemorzsolódási szint miatt
Októberben és novemberben pedig még 25 intézményt fognak átfogóan kivizsgálni, ugyan ezekből az okokból kifolyólag.
2010 előtt Magyarországon 18 éves korig tartott a tankötelezettség, ezt a kormány később 16 évre csökkentette. A lépést akkoriban komoly aggodalmak övezték, sokan attól tartottak, hogy jelentősen nő majd az iskolaelhagyók száma.
Maruzsa Zoltán nemrég az Eurostat adataira hivatkozva arról beszélt, hogy ez végül nem következett be, sőt, a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya enyhén emelkedett is:
Az Eurostat adatai szerint míg 2010-ben a 20–24 évesek körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon 83,5% volt, addig 2024-re 86,6%-ra emelkedett. Ez az arány az európai uniós átlagot (85,1%) is meghaladja.
A két információ egymás mellé helyezése azt a benyomást keltheti, hogy van köztük valamilyen összefüggés. Az azonban, hogy a javulás a tankötelezettségi korhatár csökkentésének következménye lenne-e, a bemutatott adatokból nem derül ki.
A videó végén az államtitkár arra is felhívja a figyelmet, hogy 2015-től már hároméves kortól kötelező az óvodai nevelés. Így a tankötelezettség ma 3 és 16 éves kor között áll fenn, ami összességében több évet jelent, mint a korábbi rendszer (6–18 év).
„Az eredmények magukért beszélnek.” – zára le ezzel a mondattal Maruzsa a videót.
Balatoni Katalin: „dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet”
A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.
