Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
„A központi irányításról bebizonyosodott, hogy a napi gyakorlatban nem működőképes” – fogalmazott Magyar Éva kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón. Példaként említette, hogy sok esetben egy iskolaigazgató még sürgős helyzetben sem dönthet önállóan egy kieső pedagógus helyettesítéséről, de előfordul az is, hogy eszközbeszerzésekhez vagy akár egy kiégett villanykörte cseréjéhez is tankerületi engedély szükséges.
Külön angsúlyozta, hogy a Klebelsberg Központ felszámolása „nem cél”, ugyanakkor a működését radikálisan átalakítanák. Hasonló változások várhatók a tankerületeknél is, amelyek a jövőben inkább háttérintézményként segíthetnék az iskolák munkáját, nem pedig központi irányítóként működnének.
Az önkormányzatok szerepe is változhat. Magyar Éva szerint az iskolák teljes visszaadása az önkormányzatoknak nem szerepel a tervek között, ugyanakkor a cél az, hogy a helyi közösségeknek ismét legyen beleszólásuk az intézmények működésébe.
A rendszerek átvilágításának már határideje is van, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 15-ig át kell világítani a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat kiterjed a szervezeti felépítésre, a személyi összetételre, a döntési jogkörökre, valamint a gazdálkodásra is.
A kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt a középirányító szerv fenntartása, illetve hogy a tankerületek mennyire működnek szakszerűen és jogszerűen. Emellett áttekintik a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb személyi és gazdasági adatait is.
A kormányhatározat szerint az iskolaigazgatókat a jövőben be kell vonni a fontosabb tankerületi döntésekbe, és több munkáltatói jogot is kapnának. Az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat június 15-ig kell benyújtani.
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
