Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

„A központi irányításról bebizonyosodott, hogy a napi gyakorlatban nem működőképes” – fogalmazott Magyar Éva kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón. Példaként említette, hogy sok esetben egy iskolaigazgató még sürgős helyzetben sem dönthet önállóan egy kieső pedagógus helyettesítéséről, de előfordul az is, hogy eszközbeszerzésekhez vagy akár egy kiégett villanykörte cseréjéhez is tankerületi engedély szükséges.

Külön angsúlyozta, hogy a Klebelsberg Központ felszámolása „nem cél”, ugyanakkor a működését radikálisan átalakítanák. Hasonló változások várhatók a tankerületeknél is, amelyek a jövőben inkább háttérintézményként segíthetnék az iskolák munkáját, nem pedig központi irányítóként működnének.

Az önkormányzatok szerepe is változhat. Magyar Éva szerint az iskolák teljes visszaadása az önkormányzatoknak nem szerepel a tervek között, ugyanakkor a cél az, hogy a helyi közösségeknek ismét legyen beleszólásuk az intézmények működésébe.

A rendszerek átvilágításának már határideje is van, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 15-ig át kell világítani a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat kiterjed a szervezeti felépítésre, a személyi összetételre, a döntési jogkörökre, valamint a gazdálkodásra is.

A kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt a középirányító szerv fenntartása, illetve hogy a tankerületek mennyire működnek szakszerűen és jogszerűen. Emellett áttekintik a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb személyi és gazdasági adatait is.

A kormányhatározat szerint az iskolaigazgatókat a jövőben be kell vonni a fontosabb tankerületi döntésekbe, és több munkáltatói jogot is kapnának. Az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat június 15-ig kell benyújtani.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.