Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
„A központi irányításról bebizonyosodott, hogy a napi gyakorlatban nem működőképes” – fogalmazott Magyar Éva kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón. Példaként említette, hogy sok esetben egy iskolaigazgató még sürgős helyzetben sem dönthet önállóan egy kieső pedagógus helyettesítéséről, de előfordul az is, hogy eszközbeszerzésekhez vagy akár egy kiégett villanykörte cseréjéhez is tankerületi engedély szükséges.
Külön angsúlyozta, hogy a Klebelsberg Központ felszámolása „nem cél”, ugyanakkor a működését radikálisan átalakítanák. Hasonló változások várhatók a tankerületeknél is, amelyek a jövőben inkább háttérintézményként segíthetnék az iskolák munkáját, nem pedig központi irányítóként működnének.
Az önkormányzatok szerepe is változhat. Magyar Éva szerint az iskolák teljes visszaadása az önkormányzatoknak nem szerepel a tervek között, ugyanakkor a cél az, hogy a helyi közösségeknek ismét legyen beleszólásuk az intézmények működésébe.
A rendszerek átvilágításának már határideje is van, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 15-ig át kell világítani a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat kiterjed a szervezeti felépítésre, a személyi összetételre, a döntési jogkörökre, valamint a gazdálkodásra is.
A kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt a középirányító szerv fenntartása, illetve hogy a tankerületek mennyire működnek szakszerűen és jogszerűen. Emellett áttekintik a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb személyi és gazdasági adatait is.
A kormányhatározat szerint az iskolaigazgatókat a jövőben be kell vonni a fontosabb tankerületi döntésekbe, és több munkáltatói jogot is kapnának. Az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat június 15-ig kell benyújtani.
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
