Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
„A központi irányításról bebizonyosodott, hogy a napi gyakorlatban nem működőképes” – fogalmazott Magyar Éva kormányszóvivő a szerdai sajtótájékoztatón. Példaként említette, hogy sok esetben egy iskolaigazgató még sürgős helyzetben sem dönthet önállóan egy kieső pedagógus helyettesítéséről, de előfordul az is, hogy eszközbeszerzésekhez vagy akár egy kiégett villanykörte cseréjéhez is tankerületi engedély szükséges.
Külön angsúlyozta, hogy a Klebelsberg Központ felszámolása „nem cél”, ugyanakkor a működését radikálisan átalakítanák. Hasonló változások várhatók a tankerületeknél is, amelyek a jövőben inkább háttérintézményként segíthetnék az iskolák munkáját, nem pedig központi irányítóként működnének.
Az önkormányzatok szerepe is változhat. Magyar Éva szerint az iskolák teljes visszaadása az önkormányzatoknak nem szerepel a tervek között, ugyanakkor a cél az, hogy a helyi közösségeknek ismét legyen beleszólásuk az intézmények működésébe.
A rendszerek átvilágításának már határideje is van, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint július 15-ig át kell világítani a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat kiterjed a szervezeti felépítésre, a személyi összetételre, a döntési jogkörökre, valamint a gazdálkodásra is.
A kormány azt is megvizsgálja, hogy mennyiben indokolt a középirányító szerv fenntartása, illetve hogy a tankerületek mennyire működnek szakszerűen és jogszerűen. Emellett áttekintik a tankerületek által fenntartott köznevelési intézmények legfontosabb személyi és gazdasági adatait is.
A kormányhatározat szerint az iskolaigazgatókat a jövőben be kell vonni a fontosabb tankerületi döntésekbe, és több munkáltatói jogot is kapnának. Az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat június 15-ig kell benyújtani.
Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
