A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.
Az Eduline-on is foglalkoztunk a múlt héten részletesen azzal, hogy a 2022-es PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Cikkünkben kitértünk többek között arra:
Nemzetközi összehasonlítást nézve a magyar diákok egy kicsivel több idő töltenek az iskolában, viszont kevesebb idő alatt írják meg a házit.
Európában Magyarországon az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
A 2022-es PISA-mérés szerint a 20-27 tanóra/ hét mellett javul a diákok teljesítménye, a túl sok házi (három óránál több naponta) viszont pont ellentétesen hat.
Balatoni Katalin a Mandinernek a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy „sokszor elavult módszertan” jellemzi a tudásátadást és az értékelést, miközben az is problémát jelent, hogy a pedagógusok egy része „nem ismeri, nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát”, és az iskolák sem mindig tartják be az óraszámkorlátokat.
Dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet, azonban én törekszem kitartani amellett, hogy új módszertanokkal a terhelés jelentősen csökkenthető
– hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos, majd hozzátette, hogy az új generációk figyelem- és koncentrációs szintje teljesen megváltozott. Balatoni kiemelte, hogy abban minden oktatáskutató egyetért, hogy lexikális tudás nélkül nem tudunk kompetencia alapú tudásról beszélni, hiszen az „információk hozzájárulnak a gondolkodási folyamatok és az agyi struktúrák fejlődéséhez.”
Tapasztalatai alapján a frontális oktatás visszaszorítása kulcsfontosságú: nagyobb szerepet kell kapniuk „a projekteknek, a közös munkáknak, a csoportos munkáknak, valamint különböző egyéni tanulási utaknak”. Ez nemcsak a diákok terheit csökkentheti, hanem a pedagógusok motivációját is erősítheti.
Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás az Eduline-on több cikkben is bemutattuk.
Többek között:
a 2022-es PISA-felmérésen tovább romlott a magyar diákok eredménye matekból és szövegértésből
2020 óta úgy kell kérelmezniük a szülőknek a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál, azóta elsőben toronymagasan a legnagyobb a bukási arány az általános iskolában. (A 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent.)
a hazai oktatási rendszer szétválasztja a hátrányos helyzetű diákokat a középosztálybeliektől.
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
