Balatoni Katalin: „dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet”

A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.

Az Eduline-on is foglalkoztunk a múlt héten részletesen azzal, hogy a 2022-es PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

Cikkünkben kitértünk többek között arra:

Balatoni Katalin a Mandinernek a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy „sokszor elavult módszertan” jellemzi a tudásátadást és az értékelést, miközben az is problémát jelent, hogy a pedagógusok egy része „nem ismeri, nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát”, és az iskolák sem mindig tartják be az óraszámkorlátokat.

Dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet, azonban én törekszem kitartani amellett, hogy új módszertanokkal a terhelés jelentősen csökkenthető

– hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos, majd hozzátette, hogy az új generációk figyelem- és koncentrációs szintje teljesen megváltozott. Balatoni kiemelte, hogy abban minden oktatáskutató egyetért, hogy lexikális tudás nélkül nem tudunk kompetencia alapú tudásról beszélni, hiszen az „információk hozzájárulnak a gondolkodási folyamatok és az agyi struktúrák fejlődéséhez.”

Tapasztalatai alapján a frontális oktatás visszaszorítása kulcsfontosságú: nagyobb szerepet kell kapniuk „a projekteknek, a közös munkáknak, a csoportos munkáknak, valamint különböző egyéni tanulási utaknak”. Ez nemcsak a diákok terheit csökkentheti, hanem a pedagógusok motivációját is erősítheti.

Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás az Eduline-on több cikkben is bemutattuk.

Többek között:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.