A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.
Az Eduline-on is foglalkoztunk a múlt héten részletesen azzal, hogy a 2022-es PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Cikkünkben kitértünk többek között arra:
Nemzetközi összehasonlítást nézve a magyar diákok egy kicsivel több idő töltenek az iskolában, viszont kevesebb idő alatt írják meg a házit.
Európában Magyarországon az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
A 2022-es PISA-mérés szerint a 20-27 tanóra/ hét mellett javul a diákok teljesítménye, a túl sok házi (három óránál több naponta) viszont pont ellentétesen hat.
Balatoni Katalin a Mandinernek a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy „sokszor elavult módszertan” jellemzi a tudásátadást és az értékelést, miközben az is problémát jelent, hogy a pedagógusok egy része „nem ismeri, nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát”, és az iskolák sem mindig tartják be az óraszámkorlátokat.
Dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet, azonban én törekszem kitartani amellett, hogy új módszertanokkal a terhelés jelentősen csökkenthető
– hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos, majd hozzátette, hogy az új generációk figyelem- és koncentrációs szintje teljesen megváltozott. Balatoni kiemelte, hogy abban minden oktatáskutató egyetért, hogy lexikális tudás nélkül nem tudunk kompetencia alapú tudásról beszélni, hiszen az „információk hozzájárulnak a gondolkodási folyamatok és az agyi struktúrák fejlődéséhez.”
Tapasztalatai alapján a frontális oktatás visszaszorítása kulcsfontosságú: nagyobb szerepet kell kapniuk „a projekteknek, a közös munkáknak, a csoportos munkáknak, valamint különböző egyéni tanulási utaknak”. Ez nemcsak a diákok terheit csökkentheti, hanem a pedagógusok motivációját is erősítheti.
Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás az Eduline-on több cikkben is bemutattuk.
Többek között:
a 2022-es PISA-felmérésen tovább romlott a magyar diákok eredménye matekból és szövegértésből
2020 óta úgy kell kérelmezniük a szülőknek a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál, azóta elsőben toronymagasan a legnagyobb a bukási arány az általános iskolában. (A 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent.)
a hazai oktatási rendszer szétválasztja a hátrányos helyzetű diákokat a középosztálybeliektől.
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
