A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.
Az Eduline-on is foglalkoztunk a múlt héten részletesen azzal, hogy a 2022-es PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Cikkünkben kitértünk többek között arra:
Nemzetközi összehasonlítást nézve a magyar diákok egy kicsivel több idő töltenek az iskolában, viszont kevesebb idő alatt írják meg a házit.
Európában Magyarországon az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
A 2022-es PISA-mérés szerint a 20-27 tanóra/ hét mellett javul a diákok teljesítménye, a túl sok házi (három óránál több naponta) viszont pont ellentétesen hat.
Balatoni Katalin a Mandinernek a téma kapcsán azt nyilatkozta, hogy a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy „sokszor elavult módszertan” jellemzi a tudásátadást és az értékelést, miközben az is problémát jelent, hogy a pedagógusok egy része „nem ismeri, nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát”, és az iskolák sem mindig tartják be az óraszámkorlátokat.
Dönthetünk úgy, hogy tovább csökkentjük a tananyagot, ami az oktatás lebutításához vezet, azonban én törekszem kitartani amellett, hogy új módszertanokkal a terhelés jelentősen csökkenthető
– hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos, majd hozzátette, hogy az új generációk figyelem- és koncentrációs szintje teljesen megváltozott. Balatoni kiemelte, hogy abban minden oktatáskutató egyetért, hogy lexikális tudás nélkül nem tudunk kompetencia alapú tudásról beszélni, hiszen az „információk hozzájárulnak a gondolkodási folyamatok és az agyi struktúrák fejlődéséhez.”
Tapasztalatai alapján a frontális oktatás visszaszorítása kulcsfontosságú: nagyobb szerepet kell kapniuk „a projekteknek, a közös munkáknak, a csoportos munkáknak, valamint különböző egyéni tanulási utaknak”. Ez nemcsak a diákok terheit csökkentheti, hanem a pedagógusok motivációját is erősítheti.
Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás az Eduline-on több cikkben is bemutattuk.
Többek között:
a 2022-es PISA-felmérésen tovább romlott a magyar diákok eredménye matekból és szövegértésből
2020 óta úgy kell kérelmezniük a szülőknek a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál, azóta elsőben toronymagasan a legnagyobb a bukási arány az általános iskolában. (A 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent.)
a hazai oktatási rendszer szétválasztja a hátrányos helyzetű diákokat a középosztálybeliektől.
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
