Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra. – Erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
A mai iskolarendszer nemcsak túlzottan hierarchikus, hanem sok esetben kifejezetten akadályozza a bizalom és az önálló gondolkodás kialakulását – erről beszélt Knausz Imre oktatáskutató a HVG-nek. A pedagógiai szakértő szerint az iskola jelenlegi működése inkább a fegyelmezésre és az alkalmazkodásra épül, mint a kíváncsiság fenntartására vagy a demokratikus gondolkodás fejlesztésére.
A szakértők szerint a Z és az Alfa generáció fiataljai egy olyan iskolarendszerben töltik a mindennapjaikat, ahol nem érzik jól magukat, és folyamatosan túlterheltek. A gyerekek közti kommunikációra pedig erősen hat az, hogy a politikusok kommunikációjában egyre elfogadottabbá válik az abúzus és a lejáratás.
A TISZA társadalompolitikai szakértője szerint tehermentesíteni kell a gyerekeket és a pedagógusokat is. Balatoni Katalin közösségi oldalán reagált Bódis felvetésére.
A miniszterelnöki biztos szerint a diákok túlterheltségének egyik fő oka, hogy elavult a tudásátadás, arról nem beszélve, hogy a pedagógusok egy része nem ismeri és nem alkalmazza az új alaptanterv tartalmát.
Egy harmincöt év tapasztalattal rendelkező, ma már nyugdíjas pedagógus szerint a magyar közoktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a tananyag mennyisége kezelhetetlenné vált, és egyre több olyan témakör kerül az alsóbb évfolyamokba, amelyeket a diákok önállóan nem tudnak feldolgozni.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
Korábban indul iskolába és később ér haza, mint én a munkába, a Google segítségével kell érthetővé tenni számára a tananyagot, eddig sportolt, de ez most már nem fér bele. – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk a szülőktől, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire leterheltek a magyar diákok.
A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
Az új Nemzeti alaptanterv sem oldott meg egy nagyon fontos kérdés: sem a diákok, sem a tanárok túlterheltsége nem csökkent.
Miért nem jó, ha a diákok a nyarat is tanulással, felzárkózással töltik? Deliága Éva gyermekpszichológus fontos dolgot üzen a szülőknek.
Elkezdődött a tanév, már minden diák megkapta az órarendjét, amiből kiderül, hogy hány órát kell az iskolában tölteniük, mikor érnek haza, és milyen nehéz lesz egy hetük.
A magyar diák jelentős része jelentős „unalomfaktorral”, „szorongásfaktorral” és alacsony „élményfaktorral” éli végig iskolás éveit.
A Publicus Intézet kutatása szerint a szülők többsége úgy látja, túl sok a tananyag, leterheltek a diákok és a tanárok is.
Egy tizenegyedikes diák levelét közölte Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József.
