Korábban indul iskolába és később ér haza, mint én a munkába, a Google segítségével kell érthetővé tenni számára a tananyagot, eddig sportolt, de ez most már nem fér bele. – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk a szülőktől, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire leterheltek a magyar diákok.
Bár a NAT azóta változott, és hiába maximalizálták a heti óraszámokat a közoktatásban az egyes évfolyamokon, mégis a Szülői Hang csoportjában közzétett felhívásunkra érkezett válaszokból az derült ki, hogy a diákoknak összességében nem lett több szabadideje.
A közel 60 válasz alapján elmondható, hogy alsóban még egészen bírható az iskola. A kisdiákok nagy része még az iskolában megírja a házi feladatot, így otthonra már nem sok minden marad. Egy budapesti negyedikes édesanyja úgy fogalmazott, hogy leckéjük nem mindennap és nem minden tárgyból van, ha mégis valamit feladnak, akkor az 20 perc alatt teljesíthető.
Havonta 3-4 jegye van mindenből, szóbeli feleltetés nincs, csak szavalásból, hangosolvasásból.
- jegyezte meg a szülő.
Alsó hangon 3-4 dolgozat hetente
A válaszok alapján a tananyag mennyisége és a tanulásra fordított idő azonban ötödiktől kezdve ugrik meg. Ugyan a 2020-as NAT alapján:
tanórájuk lehet, ami papíron nem tűnik olyan soknak, de ebben nincsen benne a leckeírás, a projektmunka meg a dolgozatra való készülés vagy a különböző, kötelezően választható iskolai programok.
Egy vidéki kisvárosban élő anya azt jegyezte meg, hogy az ötödikes fiának minden nap hat órája van. A lecke szerinte még nem lenne sok, de mivel fáradt a gyerek, lassú, ezért van, hogy estig ülnek a könyv fölött, így a játékra már nem sok idő jut.
A válaszokból az is kiderült, hogy a felsősök a röpdolgozatokkal együtt legalább heti három-négy dolgozatot írnak, de olyan is előfordul, hogy hat-hét írásbeli számonkérésük van egy héten. És egy ilyen helyzetben nem éppen kellemes, ha ebből mondjuk pont két témazáró péntekre esik.
Szinte minden nap van valamiből számonkérés, értelmezhetetlen és sok esetben használhatatlan vázlatok, amikből nagyon nehéz felkészülni. Magolni kellene, megírni a dolgozatot, utána mindent elfelejteni. Összefüggéseiben nem látják át a tanultakat.
- tette hozzá egy hetedikes, vidéki diák édesanyja.
Egy másik szülő azt fejtette ki, a hatodikos gyerekének gyakran a Google segítségével kell elmagyarázni a tananyagot, mert a „könyv és az eldarált, lediktált – olykor nem kevés – jegyzet erre sok esetben alkalmatlan.”
Akadt olyan vidéken élő anyuka, aki megjegyezte, hogy a hetedikes gyerekének a tanárhiány miatt csak kéthetente van fizikája, ami kevés ahhoz, hogy a gyerek megértse a tananyagot, ezért magántanárhoz kell vinni.
A válaszokból kiderült az is, hogy nincsenek könnyű helyzetben a nyolcadikosok sem, hiszen a napi 2-3 órás tanulás mellett nekik pluszban még a központi írásbelire is készülniük kell.
Napi 7-8 tanóra középiskolában
A szülők válaszai alapján a legleterheltebbek a középiskolások. Többen kiemelték, hogy a napi 7-8 tanóra és rengeteg lecke mellett már a diákoknak nincsen ideje a sportra. Még azoknak sem, akik korábban versenyszerűen sportoltak.
Egy budapesti tizedikes gimnazista édesanyja azt mondta, hogy a heti 6-7 dolgozatra a napi 7-8 tanóra után kell még felkészülnie a gyerekének. Ez legalább plusz 2 óra tanulást jelent otthon.
Nem tud eljárni sportolni, pedig szeretne. Túlterheltnek érzi magát. Napi 9-10 órát "dolgozik", figyel. Megterhelő. Hétvégéből is elmegy az egyik nap tanulásra, csak a szombat szabadnap.
- tette hozzá.
Egy másik, szintén tizedikes diák anyukája is hasonlókat tapasztalt.
Napi 7-8 órája van, egyik nap 9 a dupla tesi miatt. Fél 3 után végez, van, amikor fél 4-4kor. Mivel egy óra az út haza, ezért 17 óra körül ér haza. Később, mint én a munkából, pedig előbb megy el
- fejtette ki.
Összességében, hogy fáradt vagy éppenséggel kimerült a diák, rengeteg válaszban szerepelt. A helyzet későbbiekben sem tűnik túl biztatónak, hiszen a HÖOK és az EFOTT 2023-as felmérése szerint a hazai egyetemisták 61 százaléka túlterhelt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
