A KSH legfrissebb statisztikái szerint szomorú helyzetben van az iskolai diáksport.
A 2022/2023-as tanévhez képest egy év alatt közel 3000 fővel mintegy 156 ezer főre csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik valamilyen iskolai sportkörbe járnak általános-és középiskolákban. Bár az adatok összehasonlítása korlátozott a KSH szerint, azért érdemes megjegyezni, hogy a 2010/2011-es tanévben ugyanez a szám még 383964 volt.
A 2023/2024-es tanévben az előző évhez viszonyítva néggyel kevesebb, azaz csak 81 iskolai uszoda működött, de a tornatermek, tornaszobák száma is csak hattal bővült, így ezer tanulóra továbbra is csak 5 tornaterem, tornaszoba jut.
A Szülői Hang szerkesztőségünk részére eljuttatott közleménye szerint az adatok jól mutatják, a mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem adottak. Ráadásul a 2024/2025-ös tanévtől kezdve egy új kormányrendelet értelmében a heti 5 testnevelés órából kettőt csak versenysportolóknak engednek el, de csak abban az esetben, ha a diák igazolt sportoló, van versenyengedélye, a sportszervezet igazolja az edzéslátogatást és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg, vagy nem követi. Vagyis, ha a tesi nulladik, első, illetve az utolsó tanórában van, akkor a versenysportoló elmehet tesiről, ha azonban például a torna a harmadik vagy éppenséggel második tanórára esik, akkor maradnia kell.
Összevont tesi négy osztálynak és séta a városban
A módosításra azért volt szükség, mert a 2023/2024-es tanévben 42 011 tanuló (azaz minden tizedik gyerek) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy nem versenyszerűen sportolt. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) szerint pedig a „nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”.
A Szülői Hang a szigorítás ellen petíciót indított, hiszen
a magas óraszámok miatt a gyerekek egyébként is túlterheltek, ezért kiemelten fontos a heti két testnevelésóra kedvezmény azoknak, akik az eleve magas óraterhelés mellett még rendszeres délutáni sportfoglalkozásokon is részt vesznek.
A mindennapos testnevelés szigorításával kapcsolatban a közösség összegyűjtötte az eddigi tapasztalatokat. Többen összevont tesiórákra panaszkodtak, ahol egy kis teremben általában több osztályt zsúfolnak össze. Egy Fejér megyei pedagógus szerint a tesi órát rendszeresen a 8-9. órában tartják egy tornateremben 4 osztálynak egyszerre.
A visszajelzésekből kiderült, hogy azoknak az iskolákban a legnehezebb, ahol továbbra sincsen tornaszoba vagy tornaterem. Van olyan, hogy testnevelés címszóval a diákok a városban sétálnak vagy jobb esetben a közeli sportcsarnokba mennek át tornázni. Ez utóbbit csak akkor tudják megtenni, amikor két tornaóra van az órarendben egymás után, egyébként rossz időben a teremben filmet néznek.
Gyerekem heti ötször jár akrobatikus fitneszre és plusz heti kétszer légtornázik. 4 éves kora óta versenyzik. Sokszor kikérője is van a versenyek miatt az iskolából.. De ez mind nem elég ahhoz, hogy felmentsék a 2 óra testnevelés alól. Mindezt azért, hogy a tornaterem nélküli iskolában, testnevelés órán szaladgáltassák, vagy szabad foglalkozás címszóval kizavarják őket a kisméretű csupa betonudvarra hidegben, hőségben egyaránt.
- jegyezte meg Heves megyei szülő.
Kihat a többi iskolai foglalkozásra is
A mindennapos testnevelés szigorításának még egy következménye lett: a mindenki számára kötelező tesi órák miatt veszélybe kerültek az egyéb iskolai délutáni foglalkozások is.
A mindennapos tesin kora délutáni órákban részt vevő gyerekek miatt nem tud lettőkor elindulni a rajzos-kreatív foglalkozás. Veszélybe került az amúgy az iskola tornatermében az iskola tanára által tartott délutáni sportfoglalkozás, mivel a tesitanárnak meg kell tartani a kötelező mindennapos tesit, a gyerekek létszáma meg ugyancsak emiatt megcsappant. Nem hiszem, hogy ez hozzájárul a fiatalok fittségéhez, hogy szeressenek mozogni, azt, amit ők választanak, hogy merjenek hobbi szinten, nem versenyszerűen sportolni.
- tette hozzá egy Bács-Kiskun megyei szülő.
Ezen kívül a mindennapos testnevelés módosítása miatt még a versenysportoló diákok is nehéz helyzetbe kerültek, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
