Szeptember elején szigorították a mindennapos testnevelést: a 2024/2025-ös tanévtől kezdve egy új kormányrendelet értelmében a heti 5 testnevelés órából kettőt csak versenysportolóknak engednek el, de csak abban az esetben, ha a diák igazolt sportoló, van versenyengedélye, a sportszervezet igazolja az edzéslátogatást és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg, vagy nem követi. Vagyis, ha a tesi nulladik, első, illetve az utolsó tanórában van, akkor a versenysportoló elmehet tesiről, ha azonban például a torna a harmadik vagy éppenséggel második tanórára esik, akkor maradnia kell.

A szigorításra azért volt szükség, mert a 2023/2024-es tanévben 42 011 tanuló (azaz minden tizedik gyerek) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy nem versenyszerűen sportolt. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) szerint pedig a „nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”.

A szigorításnak azonban nem várt következményei is lettek: nemcsak a sportolókat hozta nehéz helyzetbe (ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk), hanem az iskolákat is, hiszen a mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem mindenhol adottak.

Torna a folyosón a tanári és az ebédlő között

A Szülői Hang közösségi oldalán megkérdeztük, hogy az idei tanévben az iskolák hogyan oldják meg a tesi órát, de ezzel kapcsolatban a szerkesztőségünkhöz is több olvasói levél érkezett.

Egy anya, akinek az egyik gyereke egy fővárosi általános iskolába jár, úgy fogalmazott, hogy mivel az intézménynek csak tornaszobája van, így a felsősök a betonos, árnyéktalan udvaron tesiznek, de alkalmanként a környező macskaköves utcákon is futtatják őket. Egy budapesti gimnáziumban pedig gyakran a dohos, levegőtlen alagsorban tartják tornát. Igaz, ott legalább van egy pingpongasztal.

Egy másik szülő elmondása szerint a gyereke általános iskolájában szintén csak tornaszoba van, ahova heti kétszer jutnak le, így a többi nap az udvaron vagy a műfüves pályán tartják a tesit. Rossz idő esetén azonban a diákok a tanári és az ebédlő közötti folyosón tornáznak.

A néptánc is tesi

Az Eduline-hoz érkezett olyan jelzés is, miszerint egy szabolcsi általános iskolában tavaly helyhiány miatt a heti ötből csak kettő tesit tartottak meg, helyette a diákoknak olvasás órát tartottak. Idén annyiban változott a helyzet, hogy heti egyszer teniszezni viszik őket. Több székesfehérvári általános iskolában pedig a hagyományos tesit heti 1-2 alkalommal néptánccal, korcsolyaoktatással vagy éppenséggel úszással váltják ki főleg az alsóbb évfolyamokon.

Erre egyébként lehetőséget is ad a jogszabály, hiszen az ötből legfeljebb heti kétszer az új nat „egészségfejlesztés műveltségterületén megjelölt sporttevékenységeket” illetve egyéb sporttevékenységeket a  is végezhetnek a testnevelés óra keretében a diákok. Erre a tanév elején Maruzsa Zoltán is felhívta levelében az iskolaigazgatók figyelmét.

Ebbe a kategóriába tartozik többek között az úszás, a néptánc, de a közösségi sportjátékok, csapatjátékok, sőt még a kirándulás is.

Hiába fér bele azonban sokféle sport a mindennapos tesibe, ennek ellenére van olyan intézmény, ahol a helyhiány miatt még így sem tudják megoldani a helyzetet. Egy szülő az Eduline-nak azt írta, hogy a gyereke olyan szegedi középiskolába jár, ahol emiatt a két rendes tesi mellett két úszást és egy elméleti tesit raktak be az órarendbe.

Az elméleti testnevelés kapcsán még nyáron a Belügyminisztérium közleményt adott ki. Ebben hangsúlyozták, hogy a középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelésből szeretnének érettségizni. Ugyanakkor nem tervezik, hogy a gyakorlati helyett elméleti testnevelés órák legyenek.

A BM ekkor kitért arra is, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében az elmúlt időszakban 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak.

Összevont tesi alsóban, felsőben

De néha még ez is kevésnek bizonyul. Egy Békés megyei általános iskolában a tornaterem mellé egy tornaszobát is kialakítottak, de még így is heti kétszer az alsósok, illetve egy másik időpontban a felsősök is együtt tesiznek.

Az Eduline-hoz érkezett olyan jelzés is egy olyan vidéki általános iskolából, aminek a tornaterme két éve beázott, ezért a diákok jó időben az udvaron vagy a műfüves pályán tornáznak. Általában az első a harmadik osztállyal, a második a negyedikkel közösen tornázik. Ha viszont esik, akkor a diákok beszorulnak a terembe és filmet néznek.

Ezek után nem meglepő, hogy a 2022-es NETFIT felmérés adatai szerint a fiúk esetében a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent. Ugyanez a lányoknál majdnem a felére esett vissza, ami azt jelenti, hogy a végzős lányok esetében csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.