Szeptember 2-án elkezdődött a 2024/25-ös tanév. Összeszedtük, milyen fontos dátumokat kell észben tartanotok az első félévben.
2024. szeptember 2-án (hétfő) elkezdődött és egészen 2025. január 17-ig tart a 2024/25-ös tanév első féléve.
A diákoknak és a szüleiknek számos fontos időpontot kell észben tartaniuk ebben az időszakban attól függően, hogy általános vagy középiskolába járnak, és hányadik évfolyamon tanulnak ebben a tanévben.
Őszi érettségik
Az őszi érettségi vizsgák időpontjai főként azoknak fontosak, akik rendes, javító, szintemelő vagy előrehozott érettségi vizsgát tennének.
A 2024/25-ös tanévben az őszi írásbeli érettségi vizsgákat október 11. és október 25. között szervezik meg. A pontos beosztást az alábbi táblázatban láhatjátok:
Az emelt szintű szóbeli vizsgák 2024. november 7-11. között, a középszintűek 2024. november 18-22. között lesznek.
Őszi és téli szünet
Az őszi szünet a köznevelésben és a szakképzésben tanulók számára egyaránt 2024. október 26-tól november 3-ig fog tartani. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 25., a szünet utáni első tanítási nap pedig november 4.
A téli szünet a 2024/25-ös tanévben 2024. december 21-én kezdődik és 2025. január 5-én ér véget. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20-án, a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6-án lesz.
Középiskolai felvételi
Fontos tanév elé néznek azok a diákok, akik nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, vagy kilencedik osztályba készülnek. A középfokú iskolák és kollégiumok 2024. október 20-án hozzák nyilvánosságra a honlapjukon a felvételi tájékoztatóikat, az általános iskolák pedig október 31-ig tájékoztatják a nyolcadikosokat a felvételi eljárás rendjéről.
A központi felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét az Oktatási Hivatal 2024. november 15-én teszi közzé, a vizsgára pedig december 2-ig kell jelentkezniük azoknak a felvételizőknek, akik olyan középiskolába készülnek, ahol megkövetelik ennek megírását. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a központi felvételire való jelentkezés nem váltja ki a középiskolai jelentkezést!
A központi felvételi vizsga 2024. január 18-án 10 órakor lesz. Akik ezen valamilyen nyomós ok miatt nem tudnak részt venni, január 28-án 14 órától vizsgázhatnak a pótnapon.
A 2024/25-ös tanév rendjét az alábbi cikkben nézhetitek meg:
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
