Középiskolai felvételi: ennyi pontot írtak átlagosan az előző központi írásbelin a legjobb gimnáziumokban a nyolcadikosok

Volt olyan elitgimnázium, ahol a diákok átlagosan 77 pontot szereztek a központi írásbelin a 100-ból. Megnéztük a HVG 2025-ös rangsora alapján, hogy milyen eredmények születtek a legjobb középiskolákban.

A központi írásbelit januárban több mint 72 ezer 10, 12 és 14 éves diák írta meg, de voltak, akik a pótalkalmon töltötték ki a feladatlapokat.

HVG Középiskolai rangsor 2025

A Sulinavigátor oldalán összegyűjtötték, hogy hány pontot írtak az adott középiskolában a diákok. Az oldalon egyébként kitérnek arra is, hogy az adatok privát gyűjtésből származnak, nem minősítik a vizsgahelyszinként közreműködő intézményeket, és csupán előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Azonban itt fontos megjegyezni, attól, hogy valaki egy topgimiben töltötte ki a központi feladatsort, nem biztos, hogy oda is adta be később a jelentkezését.

Azok a nyolcadikosok, akik a Veres Pálné Gimnáziumban (HVG-rangsor 8. helyezett) írták a központi írásbelit, átlagosan 77,8 pontot szereztek: a magyarból 39,2, míg matekból 38,6 pontot kaptak.

Szintén jól sikerült azoknak a 9. osztályba készülőknek a vizsgája, akik a budapesti Eötvös József Gimnáziumban (HVG-rangsor 1. helyezett) vettek részt a híresen nehéz megmérettetésen, ugyanis az átlagpontszámuk 74,75 lett. Az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a magyar sikerült jobban, átlagosan 37,9 pontot írtak, magyarból pedig 36,85 pontot írtak.

Az Apáczaiban (HVG-rangsor 5. helyezett) az oldal szerint 70,12 pontos központi felvételit írtak a diákok: 36,87 pontot magyarból és 33,25 pontot matekból.

Hogy miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.