Túlterhelt magyar diákok tanulnak kevés matekot és tudományt

A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.

  • Eduline
AFP / Thomas Eisenhuth

A gyerekek általános iskolai tanulása nagy mértékben meghatározza, hogy a későbbiekben milyen tudományterületek kelthetik fel az érdeklődésüket. Az alapfokú oktatásban szerzett képességek, mint a munkamemória, figyelem és összetett problémamegoldó készség mind szilárd alapot képezhetnek az életen át tartó tanulás kibontakoztatásához. Ennek ismeretében mégis számos OECD-ország, köztük Magyarország oktatáspolitikája sem fordít kellő figyelmet arra, hogy az alapfokú oktatásban kiegyensúlyozottan fejlődhessenek a diákok.

A tárgyak fontossága az általános iskolákban mindig vitatott kérdés, és az aktuális politikai irányok gyakran túlzsúfolt tantervet eredményeznek. Az OECD februári, 2015-ös adatokon nyugvó elemzése szerint azonban az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha kellő idő és "szabad levegő" áll rendelkezésre a diákok számra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amire a későbbi tudást építhetik. Mégis érdemes fenntartani egy jó arányt, miszerint bizonyos tárgyak hangsúlyosabban kapjanak szerepet a tantervekben.

Az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 órát jelentett egy diák számára. Az általános iskolákban ebből az olvasásra szánt idő 1,1 óra átlagosan, de Franciaországban eléri a 2 órát, míg Lengyelországban megáll 0,6 óránál.

Az általános iskolai tanulási idő tantárgyi területkere bontva.
OECD

Érdemes  külön kitérni a matematika és a természettudományos tárgyak oktatására, melyek a teljes tanulási időt tekintve elhanyagolt területnek tűnik. Az OECD-átlag 45 perc napi matematika tanulást és további napi 20 perc más természettudományos oktatást jelent, utóbbi különösen elhanyagolt képet fest. Ez összesen 17 százalékát teszi ki az átlagos tanulási időnek, miközben a nyelvi készségekre és ismeretekre önmagában közel azonos idő jut.

Az egyes országok között hatalmas eltérések tapasztalhatók. Koreában és Lengyelországban naponta kevesebb mint fél óra jut matematikára az általános iskolában, míg Franciaországban, Mexikóban vagy Portugáliában több mint egy órát szentelnek csak ennek a tudományterületnek. Magyarországon napi 35-40 percet töltenek a diákok az iskolában matematikával, a természettudományok terén napi negyed órát, vagyis minden mutatóban az átlag alatt maradtunk. Utóbbiban annyira, hogy a vizsgált 27 ország közül a 22-23. helyen állnak a magyar diákok.

Az iskolai oktatáson kívüli tanulással eltöltött idő (percben) a 15 évesek körében.
OECD

Fontos mérőszám a 15 évesek iskolán kívüli tanulási ideje, csak a házi feladatok tekintetében Magyarország a heti 6,2 órás értékével nagyban meghaladja a 4,9-es OECD-átlagot, de a teljes iskolán kívül eltöltött tanulási idő heti közel 8,5 óra.

A témában ajánljuk
Kósa szerint a diákok nem leterheltek, a számok azonban mást mutatnak
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.