A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.
A gyerekek általános iskolai tanulása nagy mértékben meghatározza, hogy a későbbiekben milyen tudományterületek kelthetik fel az érdeklődésüket. Az alapfokú oktatásban szerzett képességek, mint a munkamemória, figyelem és összetett problémamegoldó készség mind szilárd alapot képezhetnek az életen át tartó tanulás kibontakoztatásához. Ennek ismeretében mégis számos OECD-ország, köztük Magyarország oktatáspolitikája sem fordít kellő figyelmet arra, hogy az alapfokú oktatásban kiegyensúlyozottan fejlődhessenek a diákok.
A tárgyak fontossága az általános iskolákban mindig vitatott kérdés, és az aktuális politikai irányok gyakran túlzsúfolt tantervet eredményeznek. Az OECD februári, 2015-ös adatokon nyugvó elemzése szerint azonban az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha kellő idő és "szabad levegő" áll rendelkezésre a diákok számra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amire a későbbi tudást építhetik. Mégis érdemes fenntartani egy jó arányt, miszerint bizonyos tárgyak hangsúlyosabban kapjanak szerepet a tantervekben.
Az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 órát jelentett egy diák számára. Az általános iskolákban ebből az olvasásra szánt idő 1,1 óra átlagosan, de Franciaországban eléri a 2 órát, míg Lengyelországban megáll 0,6 óránál.
Érdemes külön kitérni a matematika és a természettudományos tárgyak oktatására, melyek a teljes tanulási időt tekintve elhanyagolt területnek tűnik. Az OECD-átlag 45 perc napi matematika tanulást és további napi 20 perc más természettudományos oktatást jelent, utóbbi különösen elhanyagolt képet fest. Ez összesen 17 százalékát teszi ki az átlagos tanulási időnek, miközben a nyelvi készségekre és ismeretekre önmagában közel azonos idő jut.
Az egyes országok között hatalmas eltérések tapasztalhatók. Koreában és Lengyelországban naponta kevesebb mint fél óra jut matematikára az általános iskolában, míg Franciaországban, Mexikóban vagy Portugáliában több mint egy órát szentelnek csak ennek a tudományterületnek. Magyarországon napi 35-40 percet töltenek a diákok az iskolában matematikával, a természettudományok terén napi negyed órát, vagyis minden mutatóban az átlag alatt maradtunk. Utóbbiban annyira, hogy a vizsgált 27 ország közül a 22-23. helyen állnak a magyar diákok.
Fontos mérőszám a 15 évesek iskolán kívüli tanulási ideje, csak a házi feladatok tekintetében Magyarország a heti 6,2 órás értékével nagyban meghaladja a 4,9-es OECD-átlagot, de a teljes iskolán kívül eltöltött tanulási idő heti közel 8,5 óra.
| A témában ajánljuk |
| Kósa szerint a diákok nem leterheltek, a számok azonban mást mutatnak |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
