Túlterhelt magyar diákok tanulnak kevés matekot és tudományt

A legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD februári elemzése szerint átlag alatti iskolai tanulási idővel működik a magyar oktatás a matematika tanításában, az általános iskolában a természettudomány tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. A leterheltséget viszont jellemzi, hogy a 15 évesek körében átlag feletti a diákok iskolán kívüli tanulási ideje, főleg a sok házi feladat miatt.

  • Eduline
AFP / Thomas Eisenhuth

A gyerekek általános iskolai tanulása nagy mértékben meghatározza, hogy a későbbiekben milyen tudományterületek kelthetik fel az érdeklődésüket. Az alapfokú oktatásban szerzett képességek, mint a munkamemória, figyelem és összetett problémamegoldó készség mind szilárd alapot képezhetnek az életen át tartó tanulás kibontakoztatásához. Ennek ismeretében mégis számos OECD-ország, köztük Magyarország oktatáspolitikája sem fordít kellő figyelmet arra, hogy az alapfokú oktatásban kiegyensúlyozottan fejlődhessenek a diákok.

A tárgyak fontossága az általános iskolákban mindig vitatott kérdés, és az aktuális politikai irányok gyakran túlzsúfolt tantervet eredményeznek. Az OECD februári, 2015-ös adatokon nyugvó elemzése szerint azonban az alapfokú oktatás akkor működik jól, ha kellő idő és "szabad levegő" áll rendelkezésre a diákok számra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy minél inkább saját tempójukban, sokszor játékosan sajátítsanak el készségeket, amire a későbbi tudást építhetik. Mégis érdemes fenntartani egy jó arányt, miszerint bizonyos tárgyak hangsúlyosabban kapjanak szerepet a tantervekben.

Az OECD-országokban általános iskolákban napi 4,3 órát töltenek tanulással a diákok, ez 45 perces tanórákban napi 5-6 órát jelent, Magyarországon ez 2015-ben 3,6 órát jelentett egy diák számára. Az általános iskolákban ebből az olvasásra szánt idő 1,1 óra átlagosan, de Franciaországban eléri a 2 órát, míg Lengyelországban megáll 0,6 óránál.

Az általános iskolai tanulási idő tantárgyi területkere bontva.
OECD

Érdemes  külön kitérni a matematika és a természettudományos tárgyak oktatására, melyek a teljes tanulási időt tekintve elhanyagolt területnek tűnik. Az OECD-átlag 45 perc napi matematika tanulást és további napi 20 perc más természettudományos oktatást jelent, utóbbi különösen elhanyagolt képet fest. Ez összesen 17 százalékát teszi ki az átlagos tanulási időnek, miközben a nyelvi készségekre és ismeretekre önmagában közel azonos idő jut.

Az egyes országok között hatalmas eltérések tapasztalhatók. Koreában és Lengyelországban naponta kevesebb mint fél óra jut matematikára az általános iskolában, míg Franciaországban, Mexikóban vagy Portugáliában több mint egy órát szentelnek csak ennek a tudományterületnek. Magyarországon napi 35-40 percet töltenek a diákok az iskolában matematikával, a természettudományok terén napi negyed órát, vagyis minden mutatóban az átlag alatt maradtunk. Utóbbiban annyira, hogy a vizsgált 27 ország közül a 22-23. helyen állnak a magyar diákok.

Az iskolai oktatáson kívüli tanulással eltöltött idő (percben) a 15 évesek körében.
OECD

Fontos mérőszám a 15 évesek iskolán kívüli tanulási ideje, csak a házi feladatok tekintetében Magyarország a heti 6,2 órás értékével nagyban meghaladja a 4,9-es OECD-átlagot, de a teljes iskolán kívül eltöltött tanulási idő heti közel 8,5 óra.

A témában ajánljuk
Kósa szerint a diákok nem leterheltek, a számok azonban mást mutatnak
Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter