A KSH legfrissebb statisztikái szerint szomorú helyzetben van az iskolai diáksport.
A 2022/2023-as tanévhez képest egy év alatt közel 3000 fővel mintegy 156 ezer főre csökkent azoknak a diákoknak a száma, akik valamilyen iskolai sportkörbe járnak általános-és középiskolákban. Bár az adatok összehasonlítása korlátozott a KSH szerint, azért érdemes megjegyezni, hogy a 2010/2011-es tanévben ugyanez a szám még 383964 volt.
A 2023/2024-es tanévben az előző évhez viszonyítva néggyel kevesebb, azaz csak 81 iskolai uszoda működött, de a tornatermek, tornaszobák száma is csak hattal bővült, így ezer tanulóra továbbra is csak 5 tornaterem, tornaszoba jut.
A Szülői Hang szerkesztőségünk részére eljuttatott közleménye szerint az adatok jól mutatják, a mindennapos testnevelés feltételei továbbra sem adottak. Ráadásul a 2024/2025-ös tanévtől kezdve egy új kormányrendelet értelmében a heti 5 testnevelés órából kettőt csak versenysportolóknak engednek el, de csak abban az esetben, ha a diák igazolt sportoló, van versenyengedélye, a sportszervezet igazolja az edzéslátogatást és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg, vagy nem követi. Vagyis, ha a tesi nulladik, első, illetve az utolsó tanórában van, akkor a versenysportoló elmehet tesiről, ha azonban például a torna a harmadik vagy éppenséggel második tanórára esik, akkor maradnia kell.
Összevont tesi négy osztálynak és séta a városban
A módosításra azért volt szükség, mert a 2023/2024-es tanévben 42 011 tanuló (azaz minden tizedik gyerek) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy nem versenyszerűen sportolt. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) szerint pedig a „nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”.
A Szülői Hang a szigorítás ellen petíciót indított, hiszen
a magas óraszámok miatt a gyerekek egyébként is túlterheltek, ezért kiemelten fontos a heti két testnevelésóra kedvezmény azoknak, akik az eleve magas óraterhelés mellett még rendszeres délutáni sportfoglalkozásokon is részt vesznek.
A mindennapos testnevelés szigorításával kapcsolatban a közösség összegyűjtötte az eddigi tapasztalatokat. Többen összevont tesiórákra panaszkodtak, ahol egy kis teremben általában több osztályt zsúfolnak össze. Egy Fejér megyei pedagógus szerint a tesi órát rendszeresen a 8-9. órában tartják egy tornateremben 4 osztálynak egyszerre.
A visszajelzésekből kiderült, hogy azoknak az iskolákban a legnehezebb, ahol továbbra sincsen tornaszoba vagy tornaterem. Van olyan, hogy testnevelés címszóval a diákok a városban sétálnak vagy jobb esetben a közeli sportcsarnokba mennek át tornázni. Ez utóbbit csak akkor tudják megtenni, amikor két tornaóra van az órarendben egymás után, egyébként rossz időben a teremben filmet néznek.
Gyerekem heti ötször jár akrobatikus fitneszre és plusz heti kétszer légtornázik. 4 éves kora óta versenyzik. Sokszor kikérője is van a versenyek miatt az iskolából.. De ez mind nem elég ahhoz, hogy felmentsék a 2 óra testnevelés alól. Mindezt azért, hogy a tornaterem nélküli iskolában, testnevelés órán szaladgáltassák, vagy szabad foglalkozás címszóval kizavarják őket a kisméretű csupa betonudvarra hidegben, hőségben egyaránt.
- jegyezte meg Heves megyei szülő.
Kihat a többi iskolai foglalkozásra is
A mindennapos testnevelés szigorításának még egy következménye lett: a mindenki számára kötelező tesi órák miatt veszélybe kerültek az egyéb iskolai délutáni foglalkozások is.
A mindennapos tesin kora délutáni órákban részt vevő gyerekek miatt nem tud lettőkor elindulni a rajzos-kreatív foglalkozás. Veszélybe került az amúgy az iskola tornatermében az iskola tanára által tartott délutáni sportfoglalkozás, mivel a tesitanárnak meg kell tartani a kötelező mindennapos tesit, a gyerekek létszáma meg ugyancsak emiatt megcsappant. Nem hiszem, hogy ez hozzájárul a fiatalok fittségéhez, hogy szeressenek mozogni, azt, amit ők választanak, hogy merjenek hobbi szinten, nem versenyszerűen sportolni.
- tette hozzá egy Bács-Kiskun megyei szülő.
Ezen kívül a mindennapos testnevelés módosítása miatt még a versenysportoló diákok is nehéz helyzetbe kerültek, amivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
