Jocó bácsi: Szerintem ez egy elidegenítő, tantestületeket egymásnak ugrasztó rendszer

A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.

Jocó bácsi a Női Váltó-nak adott interjúban arról beszélt, miért érzi úgy, hogy a jelenlegi oktatási rendszer egyszerre terheli túl a pedagógusokat és a diákokat.

„A pontozás és a béremelés azon múlik, hogy ki van jóban az igazgatóval”

A jelenlegi értékelési és bérezési rendszer kapcsán Jocó bácsi azt mondta, a pedagógusok közötti bizalmat rombolja, ha az előmenetel nem egyértelműen szakmai teljesítményhez kötődik. „Szerintem ez egy elidegenítő tantestületeket egymásnak ugrasztó, szembefordító rendszer, mert a pontozás és a béremelés azon múlik, hogy ki van jóban az igazgatóval, és mit mondanak felülről. Olyan is van, akinek nagyon sok pontot adtak, de aztán kiderül, hogy ott volt egy tüntetésen, akkor utólag mégis lehúzzák a pontszámait. Rengeteg ilyet hallok”

Ez a helyzet állítása szerint feszültséget kelt a tantestületekben. A bértorlódás, vagyis az, hogy egy pályakezdő fizetése megközelítheti vagy akár elérheti a több évtizede pályán lévő kollégáét, tovább növeli a belső konfliktusokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a bérről van szó.

A túlterhelés, a 21. századtól elszakadt tananyag, a nehezen használható tankönyvek és az adminisztrációs nyomás együttese szerinte olyan rendszert hozott létre, amely nem támogatja, hanem inkább felőrli a pedagógusokat.

Az a része tök jó, hogy az ember benn van, és gyerekekkel dolgozik. Az összes többi része borzasztó

– fogalmazott.

„Megjelent a gyerekkori kiégés”

Jocó bácsi szerint a „gyerekkori kiégés” nem túlzás vagy divatos kifejezés, hanem valós jelenség.

A gyerekek napjai hosszabbak, mint korábban: sok általános iskolás délután három-négyig iskolában van, majd jön az edzés, a különóra, a nyelv, a hangszer, később a felvételi-előkészítő. A hétvégék gyakran versenyekkel, meccsekkel telnek.

Mindez úgy, hogy közben a tanulás módszertanát – hogyan osszák be az idejüket, hogyan jegyzeteljenek, hogyan tanuljanak hatékonyan – rendszerszinten alig tanítják.

„Non-stop tanulnak” – mondta a hozzá egyéni konzultációra érkező diákokról. Szerinte sok esetben nem a motiváció hiányzik, hanem az eszköztár. Miközben a rendszer teljesítményt vár, a hatékony tanulás alapjait nem építi be következetesen az oktatásba.

Szerinte a sporttól vagy a sikerélményt adó tevékenységektől eltiltani a gyereket a rossz jegyek miatt szerinte kifejezetten káros lehet, mert épp a stresszlevezetés lehetőségét veszi el.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.