A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Jocó bácsi a Női Váltó-nak adott interjúban arról beszélt, miért érzi úgy, hogy a jelenlegi oktatási rendszer egyszerre terheli túl a pedagógusokat és a diákokat.
A jelenlegi értékelési és bérezési rendszer kapcsán Jocó bácsi azt mondta, a pedagógusok közötti bizalmat rombolja, ha az előmenetel nem egyértelműen szakmai teljesítményhez kötődik. „Szerintem ez egy elidegenítő tantestületeket egymásnak ugrasztó, szembefordító rendszer, mert a pontozás és a béremelés azon múlik, hogy ki van jóban az igazgatóval, és mit mondanak felülről. Olyan is van, akinek nagyon sok pontot adtak, de aztán kiderül, hogy ott volt egy tüntetésen, akkor utólag mégis lehúzzák a pontszámait. Rengeteg ilyet hallok”
Ez a helyzet állítása szerint feszültséget kelt a tantestületekben. A bértorlódás, vagyis az, hogy egy pályakezdő fizetése megközelítheti vagy akár elérheti a több évtizede pályán lévő kollégáét, tovább növeli a belső konfliktusokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kizárólag a bérről van szó.
A túlterhelés, a 21. századtól elszakadt tananyag, a nehezen használható tankönyvek és az adminisztrációs nyomás együttese szerinte olyan rendszert hozott létre, amely nem támogatja, hanem inkább felőrli a pedagógusokat.
Az a része tök jó, hogy az ember benn van, és gyerekekkel dolgozik. Az összes többi része borzasztó
– fogalmazott.
Jocó bácsi szerint a „gyerekkori kiégés” nem túlzás vagy divatos kifejezés, hanem valós jelenség.
A gyerekek napjai hosszabbak, mint korábban: sok általános iskolás délután három-négyig iskolában van, majd jön az edzés, a különóra, a nyelv, a hangszer, később a felvételi-előkészítő. A hétvégék gyakran versenyekkel, meccsekkel telnek.
Mindez úgy, hogy közben a tanulás módszertanát – hogyan osszák be az idejüket, hogyan jegyzeteljenek, hogyan tanuljanak hatékonyan – rendszerszinten alig tanítják.
„Non-stop tanulnak” – mondta a hozzá egyéni konzultációra érkező diákokról. Szerinte sok esetben nem a motiváció hiányzik, hanem az eszköztár. Miközben a rendszer teljesítményt vár, a hatékony tanulás alapjait nem építi be következetesen az oktatásba.
Szerinte a sporttól vagy a sikerélményt adó tevékenységektől eltiltani a gyereket a rossz jegyek miatt szerinte kifejezetten káros lehet, mert épp a stresszlevezetés lehetőségét veszi el.
Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus az iskolarendszer gyökeres átalakításának szükségességéről ír. Szerinte a mai iskola egyszerűen nem kompatibilis a 21. századi gyerekekkel, akik egészen más közegben szocializálódnak, mint amilyenre a jelenlegi oktatás készült.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
