„Ha egy pedagógus pár napig fáradtnak vagy levertnek érzi magát, az egészségesnek mondható, de ha ez az állapot több hétig tart, az már a kiégés tünete. A megkérdezett pedagógusok 60 százaléka élt már át ilyen időszakot, 62 százalékuk ráadásul arról is beszámolt, hogy hosszabb ideig érezte magát ingerlékenynek vagy tartósan szorongott” – idézte sajtóközleményében az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének (Matehetsz) ügyvezető elnökének szavait a közösen szervezett szakmai napról.
A szakmai napon bemutatásra került a Matehetsz nem reprezentatív kutatása is, amelyből kiderült, hogy a pedagógusok kétharmad már tapasztalta a kiégés tüneteit.
Évente több milliárdos károkat okoz a munkaerőpiacnak a kiégés, ami leginkább a fiatal munkavállalókat érinti
A szövetség online kérdőívét 574-en töltötték ki idén áprilisában. A kitöltök 84 százaléka nő. A résztvevők 83 százaléka általános vagy középfokú iskolában, 15 százaléka óvodában, 2 százaléka más intézményben, például egyetemen, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálatnál dolgozik jelenleg.
A kérdőívben az életkorra is targetáltan kérdeztek. Ebből kiderült, hogy a kitöltők több mint fele az 51-60 éves, negyede a 41-50 éves, 19 százaléka pedig a 61-75 éves korosztályhoz tartozik, 7 százalékuk pedig 20-40 év közötti.
Minden második pedagógus tapasztal feszültséget a nevelőtestületen belül
Bajor Péter szerint ez is hozzájárul a kiégéshez, mivel a feszültség következtében kialakuló elszigetelődés a kollégák közti kommunikáció teljes hiányához vezethet.
Az iskolapszichológusok közel fele a pályaelhagyáson gondolkodik
„A kiégés megelőzésében fontos szerepe van az intézményen belüli rendszeres szakmai beszélgetéseknek és tapasztalatcserének – ennek köszönhetően a pedagógusok a „nem vagyok egyedül”, a „csapatként dolgozunk”, a „ha kell, merek és tudok segítséget kérni” érzését tapasztalhatják meg. – emelte ki Bajor.
A Matehetsz kutatásából is az szűrhető le, hogy a pedagógusok kifejezetten fontosnak tartják szakmai tapasztalataik megbeszélését: 98 százalékuk szívesen meghallgatja kollégáit, 97 százalékuk pedig saját élményeit, szakmai problémáit is örömmel osztja meg munkatársaival.
A kutatásból viszont az is kiderül, hogy meglehetősen kevés időt szánnak az ilyen megbeszélésekre.
Havonta átlagosan 6,4 órát töltenek esetfeltárással, szakmai megbeszéléssel.
Ez azonban intézményenként kifejezetten eltérő, és többen úgy is vélik, hogy a saját oktatási-nevelési intézményükben túl kevés időt szánnak a szakmai megbeszélésekre, sőt, szükséges volna több alkalommal ilyeneket tartani. Az ilyen jellegű irányított szakmai beszélgetéseknek még sajnos nincs kialakult keretrendszere.
Hogy sikeresen felvegyék a kiégés elleni harcot, a Matehetsz kifejlesztett beszélgetőkártyákat, amik megadnák a hiányzó keretet a megbeszéléseknek. Kifejezetten óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak készítették, éppen ezért négy témakörre fókuszálnak: teendők a gyermekekkel/tanulókkal, részvétel a szakmai közösségben, kapcsolat a szülőkkel, saját szakmai szerepfelfogás.
