A belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélgetett a hallgatókkal, ahol amellett, hogy részletesen elsorolta a tanulmányait, a pedagógus szakszervezeteket is bírálta.
Pintér Sándor belügyminiszter volt a vendége a május 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Ostrakon Szakkollégium "Kérdezd a minisztert" című rendezvénysorozatának - írja a honlapján az NKE.
A belügyminisztertől az eseményen az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok, illetve a Rendészettudományi Kar hallgatói kérdezhettek, akik többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen tanulmányokat folytatott élete során Magyarország jelenlegi, negyedik "ciklusát" töltő belügyminisztere.
Középiskolásként heti öt napig gimnáziumi oktatásban részesült, a hatodik napon pedig autó-motorszerelőnek tanult. Ezután a Műszaki Egyetemre jelentkezett, de hamar rájött, hogy rendőrként szeretne dolgozni, ezért elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát
- írja a honlapján az egyetem.
A saját tanulmányai mellett Pintér az ország jelenlegi oktatáspolitikájáról is beszélt. Azt mondta, hogy amikor a Belügyminisztériumhoz került a terület, "fontosnak tartotta, hogy megteremtsék a konszenzust a pedagógusokkal a bérek, a munkaidő és a vállalt feladatok szintjén is."
Ennek ellenére a béremelésekre csak a pedagógusok hónapokon keresztül tartó akciói és tüntetései után került sor, a szakszervezetek pedig szintén hónapokon keresztül jártak a Belügyminisztériumba egyeztetésekre, ahol jellemzően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyaltak.
Ezekkel kapcsolatban az NKE hallgatóinak Pintér azt mondta; a szakszervezetek képviselői "számos esetben csak a saját elképzeléseiket hangoztatták, nem törekedtek a megállapodásra".
Mindemellett az egyetem beszámolója szerint azt is hangsúlyozta, hogy azért vezették be a Kréta-rendszert, hogy meg tudják szólítani a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is. A korábbi tüntetésekkel kapcsolatban pedig fontosnak nevezte, hogy "a diákok is támogatták az oktatási rendszer jobbá tételét, ezért számos javaslatukat elfogadta és beépítette a kormányzat."
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
