Sztrájktárgyalás: jogszabályban rögzítik, hogy nem lehet a pedagógusok bérét negatív irányba befolyásolni

Január 17-én ismét sztrájktárgyalás volt a Belügyminisztériumban. Mutatjuk a fejleményeket.

  • Székács Linda

Szerda délután ismét sztrájktárgyaláson vettek részt a pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral.

A sztrájktárgyalás témái voltak többek között

  • a pedagógusok differenciált béremelése,
  • a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, nem pedagógus végzettségű munkavállalók bérezése,
  • a munkaterhelés és munkaidők,
  • továbbá az óvodapedagógusok átfedési ideje.

A tárgyalást követően - amin Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett - szakszervezetek képviselői arról számoltak be, hogy a kormány egyelőre tárgyalja a bérek kiegészítését, amire a beterjesztés szerint 340 milliárd forint pluszt kap a köznevelés, és körülbelül 64 milliárd forintot a szakképzés, amiről nem jelenik meg jogszabály, de "garantálni fogják, hogy eljutnak az intézményekhez".

Totyik Tamás szerint a 340 milliárd forint a társadalombiztosítás járulékkal és munkaadói járulékokkal együtt értendő. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok bére a novemberi illetményhez képest nagyjából 30 százalékkal emelkedik, amibe nem számít bele az esélyteremtési illetményrész, és külön fogják számolni a gyakornoki bérhez viszonyítottan a megbízási díjakat, például az osztályfőnöki pótlékot is.

"A 4 és 2 százalékos plusz jövedelem az alapbérhez számítódik, és 4 százalék maradt a hiányszakmák értéke, a 2 százaléknál pedig a mesterfokozatoké, amiket tanítanak" - teszik hozzá, megemlítve, hogy amennyiben a munkaköri szerződésbe beleírják, akár a pedagógiai mérésértékelés után is járhat.

 

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, January 17, 2024

Téma volt továbbá a novemberben felmondott pedagógusok végkielégítése is, aminek teljes összegét a kormány továbbra sem akarja megfizetni, hiszen 30 év után például 36 havi végkielégítés járna, a tankerületek mégis csak maximum háromhavi összeget fizetnének ki. Ezzel kapcsolatban azonban nem változott az álláspont.

Nem kaptak választ ugyanakkor a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus végzettségű dolgozók béremelésére sem, amire Maruzsa Zoltán szerint január 31-én, a következő tárgyaláson térnek majd vissza, és a túlmunkák kifizetésével kapcsolatban sem sikerült megegyezni, ami miatt a szakszervezetek tömeges próbaperek indítását tervezik.

Tisztázták ugyanakkor, hogy az óvodapedagógusok átfedési ideje csak akkor tekinthető annak, ha két óvodapedagógus váltja egymást: akkor nem, ha az egyikük pedagógiai asszisztens vagy dajka, így azt ebben az esetben túlmunkaként meg kell fizetni.

Jogszabályban rögzítik mindemellett azt is, hogy a teljesítményértékelés során a pedagógusok bérét negatív irányba nem lehet befolyásolni.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.