Két diákszervezet is megmozdulással indítja a januárt - diákparlamentet szerzvez az ADOM és demonstrációt az Egységes Diákfront

Az ADOM Diákmozgalom 10. születésnapja alkalmából egy tíz eseményből álló programsorozatot hirdetett, míg az Egységes Diákfront a Belügyminisztérium elé vonul a béremelések miatt.

Az ADOM Diákmozgalom születésnapi programsorozatának első eseményeként egy Alternatív Diákparlamentet szervez – tette közzé a mozgalom Facebook-eseményében.

A gyűlést január 13-án szombaton tartják, amire az ország különböző részeiről fognak diákok és diákszervezetek tagjai érkezni, hogy megvitassák az aktuális közéleti, oktatásügyi és politikai kérdéseket. Az ülés végén pedig az átbeszélt témákból egy javaslatcsomagot állítanak össze.

Az eseményre regisztrálni ezen a linken keresztül lehet.

Ugyanezen a napon az Egységes Diákfront is megmozdulást szervez „Megéri Tüntetni” címmel. A demonstráció résztvevői január 13-án, 15 órakor a Belügyminisztérium elé vonulnak, hogy többek között értékeljék a bejelentett béremeléseket.

"Rendkívül fontosnak tartjuk nyomatékosítani, hogy a kordonkormány NEM emelte volna meg a pedagógus béreket, ha nem tüntettünk volna két éven keresztül. A tanárok átlagosan 32,2%-os béremelése, azoknak az eredménye, akik tüntettek és sztrájkoltak. Itt a bizonyíték, hogy van értelme tüntetni. Arra kérünk mindenkit, hogy mutassa meg a támogatását az oktatás iránt, ez a részsiker a Ti részsikeretek!"

- írja a szervezet az eseményről küldött sajtóközleményében.

 

Azt is kiemelték, hogy a béremeléssel azonban a követeléseik csak egy részét teljesítette a kormány, és azt sem akkora mértékben, ahogy azt szerették volna.

"A versenyképes és modern oktatásra az igényünket továbbra is fenntartjuk, ennek a biztosítása pedig az állam feladata"

- teszik hozzá azzal együtt, hogy a demonstráción lehetőség lesz a kitöltetlen nemzeti konzultációs ívek leadására is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.