A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még "hazafias, gyermekközpontú és 21. századi" is

A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.

  • Csik Veronika

Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is?

- tette fel az összetett kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Erre írásban kapott választ Rétvári Bencétől, Belügyminisztérium államtitkárától, aki azt írta, a magyar iskolákban a tananyagtartalmat egyrészt az intézmények különböző helyi tantervekben rögzítik - bár azt nem tette hozzé, hogy a központi kerettantervekben minden szabályozva van, az iskoláknak nagyon kevés - 100-ból 20 százalékos - mozgástere van. Illetve

a jelenleg hatályban lévő megújított Nat hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben.

Ebben az államtitkár szerint nemcsak a tanulók heti óraszámát maximalizálták, hanem a kötelezően elsajátítandó tananyagot is. A képet árnyalja viszont, hogy 2020-ban egymást érték a szakmai kritikák a Nat tervezetének megjelenését követően: egy magyartanár többnapos NAT-ellenes tiltakozást hirdetett, több szakmai szervezet pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartotta a kormány újításait. Sőt, a 2022-es diáktüntetéseknek is visszatérő követelése az, hogy mind a diákok, mind a tanárok túlterheltségét csökkentsék.

A túlterheltség csökkentése azonban a minisztérium szerint látható az új alaptantervben, ehhez még táblázatot is mellékelt az államtitkár a lexikális elvárások csökkentérésől:

Magyarország Kormány/K/1020/1

Ez alapján az általános iskolások esetében a csökkentés átlagosan 18 százalékos, a gimnazisták esetében 16,5 százalékos. Rétvéri Bence azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a  "Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez", valamint biztosítja azoknak a kompetenciaterületeknek a fejlesztését is, amelyek elengedhetetlenek a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.