A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
Ha a tananyag valóban sok és elsajátítására a kormány bevallása szerint is több időt kell hagyni, akkor miért nem inkább a tananyag mennyiségét csökkenti a Kormány, megkönnyítve ezzel a túlhajszolt diákok és pedagógusok munkáját is?
- tette fel az összetett kérdést a Belügyminisztériumnak Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő. Erre írásban kapott választ Rétvári Bencétől, Belügyminisztérium államtitkárától, aki azt írta, a magyar iskolákban a tananyagtartalmat egyrészt az intézmények különböző helyi tantervekben rögzítik - bár azt nem tette hozzé, hogy a központi kerettantervekben minden szabályozva van, az iskoláknak nagyon kevés - 100-ból 20 százalékos - mozgástere van. Illetve
a jelenleg hatályban lévő megújított Nat hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben.
Ebben az államtitkár szerint nemcsak a tanulók heti óraszámát maximalizálták, hanem a kötelezően elsajátítandó tananyagot is. A képet árnyalja viszont, hogy 2020-ban egymást érték a szakmai kritikák a Nat tervezetének megjelenését követően: egy magyartanár többnapos NAT-ellenes tiltakozást hirdetett, több szakmai szervezet pedig egyenesen elfogadhatatlannak tartotta a kormány újításait. Sőt, a 2022-es diáktüntetéseknek is visszatérő követelése az, hogy mind a diákok, mind a tanárok túlterheltségét csökkentsék.
A túlterheltség csökkentése azonban a minisztérium szerint látható az új alaptantervben, ehhez még táblázatot is mellékelt az államtitkár a lexikális elvárások csökkentérésől:
Ez alapján az általános iskolások esetében a csökkentés átlagosan 18 százalékos, a gimnazisták esetében 16,5 százalékos. Rétvéri Bence azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a "Nat továbbra is hozzájárul a magyar nemzeti kultúra értékeinek továbbörökítéséhez", valamint biztosítja azoknak a kompetenciaterületeknek a fejlesztését is, amelyek elengedhetetlenek a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
