Valóban túlterheltek a diákok? Nektek hány órátok van egy nap?

Elkezdődött a tanév, már minden diák megkapta az órarendjét, amiből kiderül, hogy hány órát kell az iskolában tölteniük, mikor érnek haza, és milyen nehéz lesz egy hetük.

  • Eduline
Shutterstock

"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta korábban Bódis József oktatási államtitkár.

Az államtitkár ugyanakkor úgy fogalmazott, "a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia."

Ha úgy érzitek, a diákok tényleg túlterheltek az iskolában, és saját példát is tudtok mutatni, akkor küldjétek el nekünk (az [email protected] címre), hány órát kell végigülnötök egy-egy nap és mikor értek haza az iskolából. Az üzeneben írjátok meg azt is, hogy milyen évfolyamon, milyen iskolatípusban tanultok és van-e délutánonként valamilyen szakkörötök, korrepetálásotok vagy jártok-e különórákra.

Unalom- és szorongásfaktorral csinálják végig az iskola 12 évét a diákok?

A magyar diák jelentős része jelentős „unalomfaktorral", „szorongásfaktorral" és alacsony „élményfaktorral" éli végig iskolás éveit. A magyar köznevelési rendszer jelenleg egy komoly paradigmaváltó krízist él át - írja a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékelésében, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. A világról alkotott tudástömeg egyre szaporodó, elvárt információmennyiségben sűrűsödik, amelyet egyre nagyobb mennyiségű óratömegben próbál átadni a legtöbb iskola.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.