Ezen nem segített a NAT, továbbra is túlterheltek a tanárok és a diákok is

Az új Nemzeti alaptanterv sem oldott meg egy nagyon fontos kérdés: sem a diákok, sem a tanárok túlterheltsége nem csökkent.

  • Eduline

"Súlyos problémának tartjuk a diákok és tanárok elmúlt években megnövekedett leterheltségét" - írja közleményében a Történelemtanárok Egylete (TTE). A szakmai képviselet most tartotta országos konferenciáját, ahol ismét előkerült az új alaptanterv és a diákok leterheltsége is.

A TTE elfogadhatatlannak tartja, hogy az új NAT ténylegesen nem csökkentette a diákok túlterheltségét, valamint a történelem tantárgy ismeretanyagát sem - emelik ki. Szerintük egyre sürgetőbb, hogy az oktatás tartalmát maguk a tanérok a diákok igényei és helyi sajátosságok figyelembevételével határozhassák meg.

Kitérnek a "pedofiltörvény" néven elhíresült rendeletre is, ami szerint a civil szervezet a „kábítószer káros hatásaival kapcsolatos foglalkozást csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette”. A civil szervezetek helyett állami szervek végeznék a „felvilágosítást”, mások csak akkor beszélhetnének szexuális felvilágosításról vagy éppen droghasználatról, ha a kijelölt állami szerv engedélyezte azt. A TTE kéri az intézményfenntartókat, intézményvezetőket, ne akadályozzák a kollégák által meghívott, legálisan működő civilszervezetek bejutását a közoktatási intézményekbe, legyen lehetőség rendhagyó órák tartására is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.