A Történelemtanárok Egylete (TTE) elfogadhatatlannak tartja az egyetemi tanárképzés tervezett átalakítását, a változtatás szerintük nemcsak szakmaiatlan, hanem elveszi a szabadságot az egyetemektől.
Teljesen szakmaiatlan, hogy a tanárképzés tartalmi kidolgozását elvették a tanárképző egyetemektől
- írják közleményükben. Szerintük szakmai színvonalesést jelent, ha egy egyetemi diploma csak középszintű érettségire felkészítő minősítést ad, miközben az egyetemi felvételi feltétele egy emelt szintű érettségi.
Sőt kiemelik, nem lehet különbséget tenni a középszintre, illetve az emelt szintre felkészítő munka között a 4-6-8 éves középiskolai oktató-nevelő munka folyamatában.
Bár a szakmai képviselet egyetért azzal, hogy a tanárszakos hallgatók az egyetemi tanulmányaik alatt folyamatosan megjelenjenek az iskolákban, de ennek szakmai és gyakorlati feltételeit egyáltalán nem látják: mely iskoláknak van erre kapacitása, mit fognak csinálni a hallgatók?
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
