Tizenhat pontos követeléslistát állított össze a 2022-ben megalakuló kormánynak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A szakszervezet többek között bérrendezést, önálló oktatási minisztérium létrehozását, az életpályamodell újragondolását kéri.
A PSZ követelései:
1. Legyen önálló oktatási minisztérium (bölcsődétől az egyetemig)!
2. Valódi érdekegyeztetést az oktatásban érintett szakszervezetekkel!3. A közalkalmazotti törvény alapján új, egységes törvényi szabályozást minden oktatásban dolgozó számára!4. Legyen a pedagógus illetményalap számítási (vetítési) alapja a mindenkori minimálbér összege, és ez a szakképzésben dolgozókra is vonatkozzon!5. Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen az alábbiak szerint:• A1-nél a mindenkori minimálbérre• B1-nél a mindenkori garantált bérminimumra • F1-nél a mindenkori garantált bérminimum 130 százalékára!6. A pedagógus és oktatói munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje legfeljebb heti 22 óra, óvodapedagógusoknak heti 28 óra legyen! Csökkentsék az adminisztrációs terheket!7. A neveléssel-oktatással lekötött óraszám felett ellátott tanórákat, foglalkozási órákat, a felügyelet ellátását fizessék ki! A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak rendkívüli munkavégzését fizessék ki!8. Az éves munkaidőkeretet töröljék el a szakképzésben! 9. A több telephelyen feladatot ellátó munkavállalók számára pótlékot állapítsanak meg, és az utazással járó teljes költséget térítsék meg!10. A hátrányos helyzetű településeken a pedagógusok nehéz körülmények között végzett munkájáért járó pótlékot 100 százalékkal emeljék meg!11. Legyenek jogosultak a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra azon intézmények dolgozói is, ahol a tanulók legalább 20 százaléka SNI-s, BTMN-es vagy hátrányos helyzetű!12. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket legfeljebb heti 35 órában osszák be intézményi feladatok ellátására!13. A minősítési és tanfelügyeleti rendszer felfüggesztését, a pedagógus életpályamodell újragondolását követeljük! A minőségi munkát ismerjék el és megfelelően díjazzák!14. Valódi, szakmai vitákban megalapozott, minden diáknak érdemi óraszámcsökkenést jelentő új, egységes alaptantervet!15. Követeljük a pedagógusképzés megújítását, amely biztosítja a világnézeti semlegességet és igazodik a társadalmi igényekhez!16. Szektorsemleges finanszírozást az oktatási intézményeknek! Az oktatásra fordított összeg érje el a mindenkori GDP 6 százalékát!
A pedagógus-szakszervezetek sztrájkbizottsága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdán kezd tárgyalni, erről itt olvashattok:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
