Egy tanító, Fejér Zsolt nyílt levélben reagált Balatoni Katalin oktatási államtitkár bejegyzésére, amely szerint a magyar diákok óraszáma az OECD-átlag alatt van, így nem beszélhetünk túlterheltségről.
Balatoni Katalin oktatási államtitkár nemrég az OECD legfrissebb adataira hivatkozva posztolt arról, hogy a magyar diákok óraszáma alacsonyabb az átlagosnál.
Ez azt jelenti, hogy a magyar diákok óraszáma alacsonyabb, mint az OECD-országok többségében” – írta Balatoni, hozzátéve: „a magyar diákok tudása így is nemzetközi szinten kiemelkedő.”
Balatoni Katalin bejegyzésére itt reagáltunk az Eduline-on.
A bejegyzés nagy felháborodást váltott ki. Fejér Zsolt tanító, a Tanító Online Facebook oldalon nyílt levélben az 1-2. osztályos gyerekek mindennapokat így írta le:
6 délelőtti tanóráját követően, az ebédlői tumultust túlélve, s az ebédjét 15 perc alatt belapátolva rohanhat a számára kötelezően kiírt fejlesztő foglalkozásra, majd (…) kb. 15-20 perce marad az iskolaudvaron a többiekkel való játékra, de nem nagyon élheti bele magát, mert ezután várja a jó kis házifeladat-írás…”
Tisztelt Miniszterelnöki Biztos Asszony, kedves Katalin!Ön pontosan tudja, hogy pusztán a tanórák számának...
Posted by Tanító Online on Monday, September 22, 2025
az iskolák többségében ezeken az óraszámokon felül, kötelező jelleggel szervezik a felzárkóztató foglalkozásokat is. Akikkel tehát a "normál" időben sem boldogulunk - hogy is boldogulnánk az egyéni haladási tempó figyelembevétele nélkül -, velük "műszak végén", hulla fáradtan akarunk csodát tenni, a tudásszinttől függetlenül egységesen kiadott házi feladatokkal feltéve a koronát napi kínlódásukra… S mindezt évek óta hiába jelzik Önöknek a szakemberek.”
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
