Egy tizenegyedikes diák levelét közölte Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József.
"Itt állok egy töri kisérettségi előtt, és nem érzem, hogy ez értem lenne, rettegek az összes tételtől, és boldogan konstatálom, hogy egy újabb tantárgyat utáltattak meg velem a 3 év alatt, és ez nagyon fáj. Egyedül a magyart nem sikerült még megutáltatni, azt hiszem" - írja a Jocó bácsi világa Facebook-oldalon közzétett levélben egy tizenegyedikes gimnazista, aki arról is panaszkodik, hogy osztálytársai kiközösítik, pedig egy elit, egyházi iskolában tanul, "azért ezt a sulit választottuk anno, mert azt hittem, hogy itt nem fognak kinézni, kiközösíteni".
"Lehetne ezt annyival jobban! Ez művészet, nem valami pinceszagú kacat!" - írja a magyartanításról, hozzátéve: "és annyira szeretném tudni, hogy milyen az igazi fizika, kémia, matek, föci, nem a tanóra, ami arra van, hogy szembesülj vele, hogy hülye vagy, nem fogsz leérettségizni, majd van negyedórád kiheverni ezt. Naponta 7x. Vagy 8x. Esetleg 9x. Hogy milyen nem hányingerrel bevánszorogni vidékről az 5.44-es vonattal, hanem felkelni azért, mert szeretem. Nekem az általános ilyen volt, csupa csoda, és iszonyat, ami most van velem, körülöttem".
"Szóval ez van, számolom vissza a napokat, hogy túl legyek a gimin, hogy egy érettségi, bölcsészkar meg némi miegymás után egyszer majd tanítsak. Igazi magyart. Igazi irodalmat. És ennek az egész irományomnak a motivációja az, hogy vannak olyan diákok, akik akarnának, ha lenne rá lehetőségük. Csak nem értem, miért nem látják be a tanárok és a gyerekek, hogy ha együtt, a négy fal közt változtatunk, jobbá teszünk, ahogy tőlünk telik, akkor lehet itt egyről a kettőre jutni. Vagy legalábbis 1,01-re" - írja.
Sikeresen gyilkolják a diákok agyát - tényleg leterheltek a magyar középiskolások?
Tényleg túlterheltek a magyar diákok? Túl sok órájuk van, túl sok leckét kapnak? Vagy éppen ellenkezőleg: lenne még mit belepasszírozni a tantervekbe? Ahogy arról korábban beszámoltunk, „Ne menj suliba!" címmel szerveznek demonstrációt január 19-ére a Kossuth térre. A diákok kezdeményezésére szerveződött tiltakozás az oktatási rendszer gyenge pontjaira, többek között a tanulók túlterheltségére, magas óraszámára szeretnék felhívni a figyelmet.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
